Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 13 (94. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár:
1395 lehetséges. Ezek sze rint fölmerül a kérdés: mi alapján döntenek a tárcák arról, hogy mely munkafolyamatot ellátó alkalmazottat bocsátják el? Netán azon elv alapján, amelynek tanúi lehettünk a kormányváltást követően, amit szőnyegbombázásnak nevezhettünk? Felmértéke azt önök, hogy a költségvetés mekkora bevételtől esik el a be nem fizetett személyi jövedelemadó, további járulékok és a munkáltatói befizetések miatt? Egy átlagosan kereső közalkalmazott jövedelmének biztos 50 százalékát befizeti az állam kasszájába, és ugyanennyi t fizet a munkáltatója is. Nem fog ez a pénz hiányozni, tisztelt kormány? De, ami a legsúlyosabb: a kormány úgy rendelte el a létszámleépítést, hogy nincs terve arra, hogy mi lesz a sorsa azoknak az embereknek, akiket a leépítés érint. Hol tudnak majd elhe lyezkedni? Hogyan tudnak megélni? Gondoljae, miniszterelnök úr, hogy ezeknek a családoknak az lesz a legnagyobb gondjuk, hogy a gyermekük elérie a színházban a villanykapcsolót? Az Orbánkormány jövőképének és gazdasági koncepciójának egyik lényeges elve az volt, hogy a középosztály - ahogy mi mondjuk, a polgárság - erősödjön meg, és a szorgalmas, dolgos, családot teremtő ember számára nyújtsunk további esélyt a boldoguláshoz. Önök, tisztelt kormány, a dolgos, a munkát szerető, teremtő embereket munkanélk ülivé teszik, a középosztályhoz tartozókat deklasszálják, legyen szó akár a közszférában, akár a versenyszférában dolgozókról vagy a mezőgazdaságban boldogulni kívánó családi gazdálkodókról. Polgárosodó, emelkedő ország helyett önök a rászorulók országává teszik Magyarországot. Én úgy gondolom, Magyarország többet érdemelne. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. A kormány részéről megadom a szót Csizmár Gábor úrnak, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztér ium politikai államtitkárának. Államtitkár úr! CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár : Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Ú r! Azt gondolom, hogy néhány tényt mellőzött ez a napirend előtti hozzászólás, erre majd visszatérnék. Úgy gondolom, talán ön is egyetért azzal, hogy az állampolgárok joggal várják el, hogy ne nőjön a bürokrácia, sőt csökkenjen, hogy egyszerűbb legyen az ü gyintézés, hogy olcsóbban működjön az állam, hogy a takarékosságot az állam saját magán kezdje, mert akkor válik lehetővé, hogy az állampolgárok, az adófizetők mind kevesebb adót vagy költségvetési befizetést teljesítsenek. A tárcák természetesen nem most kezdték azt, hogy áttekintsék, hogy hatékonyan működjenek. A kormány október 8án döntött arról, hogy kizárólag csak a központi kormányzati szervek és az ahhoz kapcsolódó háttérintézmények esetében intézkedési tervet kell kidolgozni egy létszámcsökkentésre , ami együtt jár a minisztériumi és háttérintézmények korszerűbb működésével is. Ön említette, hogy soha nem látott mértékű létszámleépítés; ez a soha nem látott mértékű összesen 8 ezer főt érintett és érint, képviselő úr, miközben egyébként az elmúlt két esztendőben több mint 20 ezer fővel nőtt a közszférában alkalmazottak köre. A létszámcsökkentési intézkedések tehát kizárólag a központi kormányzati szervek és háttérintézmények körében valósulnak meg, s nem vonatkoznak az önkormányzati szférára, még akkor sem, ha ezt híresztelik önök, sőt a költségvetési előirányzatok 89 százalékos önkormányzati forrásbővülést jelentenek, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati körben mód van még tán béremelésre is. Ezt ajánlja egyébként a kormány. Az intézkedési tervek, a melyek 22éig készülnek el, kitérnek a feladatok megszűnésének, csökkentésének, hatékonyabb ellátásának vizsgálatára, a közigazgatás korszerűsítésére is, és nem egyoldalú létszámcsökkentési intézkedések, mert vannak olyan feladatok, vannak olyan intézménye k, amelyek létszámbővüléssel kell hogy számoljanak, épp az ön által is említett európai uniós csatlakozással kapcsolatos feladatokkal összefüggésben. Az intézkedések eredményeként megvalósuló létszámcsökkenés mértéke a minisztériumi körben 10 százalék, a k özponti közigazgatási szervek és helyi szerveik esetében 6 százalékos. Ebben a felülvizsgálat során