Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz):
1381 Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni eb ben a vitában. (Senki sem jelentkezik.) Amennyiben nem, megkérdezem Filló Pál képviselő urat. (Jelzésre:) Úgy látom, hogy ő sem. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára n em kerül sor. Az előterjesztés elfogadásáról következő ülésünkön döntünk. Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Mandur László) : A mai napon Balsay István képviselő úr nem kívánja elmondani napirend utáni felszólalását. Viszont napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kékkői Zoltán képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “A romák kérik az általuk létrehozott munkahelyek megta rtásának támogatását” címmel. Megadom a szót ötperces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A címben foglalt kérés a választókörzet emből, a lapáncsai cigány kisebbségi önkormányzattól hozzám küldött levélből való. Egyik tavaszi felszólalásomban már szóltam róluk, mint az öntevékeny, sorsukból önerőből kitörni szándékozó közösség példájáról. Idézek az akkori felszólalásomból. “Ahol töb bdiplomás emberek is a munkanélküliség rémétől félnek, ott a roma lakosságot ez a rém már nemzedékek óta fogva tartja. Ezt a kilátástalanságot elégelték meg a baranyai romák, és önfoglalkoztató vállalkozásokba kezdtek, mondanom sem kell, hogy a nulláról in dulva. A munkanélküliség rémétől szabadulni akaró heroikus erőfeszítést jól példázza a lapáncsai cigány kisebbségi önkormányzat, amely egy tartósan munkanélkülieket foglalkoztató gyógynövénytermesztő és telepítő vállalkozást indított el önerőből. A termes ztéshez szükséges szántóterületeket kibérelték, a kézimunkaigényes gyógynövények egy részét már elvetették. Önfeláldozó munkával létrehozták a termék ideiglenes tárolásához és szárításához szükséges alapfokú infrastruktúrát, a piaci értékesítés biztonsága okából pedig termékértékesítési szerződést kötöttek.” Voltaképpen mindenre gondoltak, mindent megszerveztek. Egyedül egy dologgal nem számoltak, mégpedig, hogy idén 5 millió forintos aszálykárt szenvednek, ami egy kezdő vállalkozás számára tragédia. Sőt, az idei rendkívüli aszály nagy múltú vállalkozókat is csődbe juttatott. Ha a lapáncsaiak nem kapnak segítséget, akkor november 1jével tíz fő foglalkoztatott munkaviszonyát fel kell mondaniuk, és ezáltal tíz roma család megélhetése teljes létbizonytalanság ba kerül. Tulajdonképpen 2 millió forint az a hiányzó forrás, amely összeggel önfinanszírozóvá tudnák tenni szervezetüket, a vállalkozást működtető Együtt Európába Kézenfogva Egyesületet. Ezzel a forrással továbbra is foglalkoztathatnák azt a tíz főt, akik egyébként korábban tartósan munkanélküliek voltak. Szinte azt is mondhatjuk, 2 millió forintból tíz ember munkahelyteremtő beruházását lehet megvalósítani. Mindezt akkor, amikor Magyarországon ma egyetlen munkahely létesítésének átlagos bekerülési költség e 3 millió forint. Ezzel szemben van egy roma szervezet, amely úgy teremtette meg tíz fő tartósan munkanélküli foglalkoztatását, hogy sem működési költségre, sem munkahelyi beruházásra egy fillér támogatást sem kapott. Viszont most veszélybe került az eddi gi erőfeszítésük, no meg a következő gazdasági év munkálatai - szántás, vetés, palántatelepítés - is szorítják őket. Hogy ez idáig kikhez fordultak segítségért eredménytelenül, felsorolni is nehéz. Agrárpolitikai Munkacsoport, Esélyegyenlőségi Hivatal, emb eri jogi bizottság, FVM, Miniszterelnöki Hivatal - hogy a személyes címzetteket külön ne is említsük. Ezek után ténylegesen csak a legmagasabb
