Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PÜSKI ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Harrach Péter): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
1289 költségvetési törvény tervezésénél, aztán meg minde n évben a következő költségvetési év tervezésénél kell majd az erősebb kutya elméletével valahogy kiharcolni? Nem rossz ötlet, de nem biztos, hogy ez a legcélszerűbb megoldás. Ha már beszéltünk az önkormányzatokról, megnézhetjük a törvénytervezetet abból a szempontból is, hogy ismerie az előterjesztő az önkormányzatok szabályozási rendszerét, milyen feltételek között kell szabályokat alkotniuk és azok alapján eljárásokat foganatosítaniuk. A 21. § (2) bekezdése szerint a talajterhelési díjjal kapcsolatos ad atszolgáltatást az önkormányzat rendeletben állapítja meg. Az önkormányzatoknak az összes adó- vagy adó és díj típusú bevételeikkel kapcsolatos eljárásrendet teljes egészében rendeletben kell megalkotniuk, nemcsak egy részét. Ennek a rendeletnek egy eleme lehet az adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek szabályozása, de ezt egy komplex rendeletben kell elhelyezni. A 24. §nál pedig rögtön ki is bukik a dolog, hogy ez nem egy környezetvédelmi intézkedés, hanem adó. A 24. § úgy szól, hogy a talajterhe lési díjjal kapcsolatos adóztatási feladatokat az önkormányzati adóhatóságok látják el. Hogy adóhatóság látja el, az természetes, hiszen ki a csuda látná el, de ha már beírták a tervezetbe, hogy “adóztatási feladatokat”, akkor kérem elismerni - ha úgy vess zük, el is van ismerve, de kérem szóban is elismerni , hogy önök egy adó típusú dolgot vezetnek be, miközben az adószerkezetet ennek megfelelően nem variálják át. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalásra jelentkezett Püski András képviselő úr. Öné a szó. PÜSKI ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Mielőtt néhány szakmai érvre reagálnék, szeretném föleleveníteni Ecsődi László szocialista képviselőtársunk szava it, aki azt mondta, hogy meg kell értetni azokkal, akik elszenvedői lesznek ennek a törvénynek. Nagyon csodálkozom ezen, mert ha egy törvény szenvedést okoz, akkor az jó eleve nem lehet. Visszatérve a szakmai részre, elhangzott itt néhány hamis állítás arr ól, hogy mire ösztönöz ez a törvény. Ha megnézzük, láthatjuk, hogy valójában mire ösztönöz. Valójában arról van szó, hogy minél nagyobb a kibocsátás, minél nagyobb a környezet terhelése, annál nagyobb ennek a bizonyos díjnak a mértéke, annál nagyobb bevéte le lesz a kormánynak, tehát az az érdeke, hogy minél jobban szennyeződjön a környezetünk. A másik: a törvény teljes előkészítetlenségét bizonyítja, hogy a környezeti elemek közül egyelőre csak a levegőre és a vízre vonatkozóan készült el a szabályozás. Pon t a legproblémásabb környezeti elemre, a talajra viszont csak körülbelül 2006ra tervezik ennek a terhelési rendszernek a kidolgozását. Nos, a talajra vonatkozó terhelési díj kimaradása súlyos hatásokat fog gerjeszteni ennek a hiányos törvénynek az életbe léptetése esetén, hiszen ez a szennyvizek elhelyezésének az egyik alternatívája. Gondoljuk el, a lakossági szippantott szennyvíznek vagy az élelmiszeripari üzemek szennyvizének az elöntözését fogják alkalmazni, tehát a környezet további szennyezése várhat ó. Továbbra is az a véleményem, hogy ez a törvénytervezet csak egy újabb sarc a lakosság felé. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Kósa Lajos jelentkezését látom, de őt magát nem… - most jött be a terembe. Öné a szó, képvis elő úr. KÓSA LAJOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársak! A kormány a 2004es költségvetés hiányának csökkentése érdekében számos pótlólagos bevételi forrást próbált keresni. Ezek közé tartozik több új adó bevezetése; ilyen a környezette rhelési díj bevezetésének a kísérlete is, amely tartalmát tekintve
