Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A környezetterhelési díjról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
1279 életfunkcióját kívánja adóztatni az állam, hanem inkább a legnagyobb baj az vele, hogy mégiscsak leleplezi ez a törvényjavaslat is önmagát, ahogy az előző is. Ebben az á gazatban, csak a vízügyi ágazatban a VCSOSZ - ami ezeknek az ágazati vállalatoknak a szakmai szövetsége - kimutatása szerint a teljes árbevételük 53 milliárd forint volt. Ez nem az eredmény, félreértés ne essék, a teljes árbevétel volt országosan 53 milliá rd, és a kormány által benyújtott javaslat pedig 26 milliárd forintos ágazati elvonást jelentene és kormányzati költségvetési bevételt. Egyébként ezt a javaslatot önök is ismerik, mert a VCSOSZ eljuttatta minden képviselőhöz ezeket az adatokat. Ez a problé ma, mert ez mutatja meg a törvény igazi természetét: megint nem a környezet védelméről, hanem csak a költségvetés bevételeiről van szó. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Kovács Tibor és Kósa Lajos egymással konzultálnak.) ELNÖK (Harrach Péter) : Foly tatjuk az írásban előre jelentkezett képviselők sorát. Pap János képviselő úré a szó, Fideszfrakció. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt szeretném rögzíteni, hogy úgy a FideszMagyar Polgári Szövetség, mint én is, teljes mértékben elkötelezettek vagyunk és támogatjuk a fenntarthatóság egyik alapelemét, a “szennyező, fizess” elvet. Fontos ezt azért rögzíteni, mert az előttünk lévő javaslat egyik elvvel sincs köszönő viszonyban, és sajnálatos módon nem is erről szól. Álcaként használja a kormány az adóprés, a minél több bevétel, a megszorításos akciójában. Ebben viszont nem lehetünk és nem is leszünk partnerek. Nemcsak azért, mert nem kívánjuk az embereket újabb adóval sújtani - ezért is természetesen, ez i s elég nyomós érv volna , hanem azért, mert ezáltal hosszú időre lehetetlenné tesszük a “szennyező, fizess” elv bevezetését és annak jó szívvel való elfogadtatását. Meggyőződésünk ugyanis, hogy ezzel az elvvel olcsóbbá, hatékonyabbá és elvszerűbbé tehető a környezetvédelem, nem beszélve arról, hogy a javuló környezeti állapotok mellett ez kevesebbe is kerülne a lakosságnak. Ezt lenne hivatott bemutatni a hatástanulmány, ha tényleg arról lenne szó, amit a címben leírtak. Sajnos ez nem így van, nem véletlen, hogy László Csaba a beterjesztő, ami miatt máris nem beszélhetünk környezetvédelmi, de különösen nem fenntartható fejlődést szolgáló törvényről, annál inkább költségvetési hiányt pótló, sarcot kivető javaslatról. Jól mutatják ezt a már általunk is többszö r említett komoly szakmai hibák, amelyekből néhányat a későbbiekben természetesen bemutatok önöknek. Látható azonban, hogy kivették a szakminiszter kezéből az anyagot, mert nem az a cél, amit a címben jeleznek vagy az indoklásban megfogalmaznak. Meggyőződé sem, hogy a cím szerinti törvény egy környezetvédelmi alaptörvény, de nem az a kidolgozatlan, előttünk lévő anyag. Az ennek megfelelő törvény is, főleg a mostani, terhet ró az emberekre, ezért elkerülhetetlen, hogy más adóterhek csökkenjenek, például a mun kajárulék terhei. Ezt pedig egy hatástanulmány tudja kimutatni, hogy az ezen elv alapján megalkotott javaslat szerint miért olcsóbb és jobb a környezetvédelem. A “szennyező, fizess” tiszta és erkölcsös elképzelés - bár ez lenne a javaslat is! , amely szer int az fizet a környezet szennyezéséért, annak megszüntetéséért, aki szennyez, aki terheli a környezetet. De miért kellene fizetni azért - teheti fel bárki a kérdést , hogy László Csaba és csapata osztogathasson belőle? Jogos és elfogadható kérdés, ezért elengedhetetlen annak megjelölése, hogy mire is fordítják az így befolyó összeget. Mert ha tényleg arra, amire való, akkor előbbutóbb lesz bevétel, és hosszú távon ez is a cél, mert helyreáll a környezeti egyensúly. E törvényjavaslat szerint viszont ez ne m cél, hiszen akkor miből pótolják a költségvetési hiányt majd a későbbiek során. Így fordulhat elő például az első súlyos szakmai hiba, hogy fokozottan érzékeny területen ötszörös a területérzékenységi szorzó a talajterhelési díj megállapításánál, miközbe n arcpirulás nélkül leírja, hogy ez egyébként vízjogi engedély alapján végzett talajterhelés. A fokozottan
