Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
1227 szempontú meghatározottságot. Tudjuk, hogy földgáznál az Európai Unió 0,15 euró/gigajoulet javasol, mi a tervezet szerint 0,21 eurót kívánunk bevezetni. Villamos energiánál a 0,5 helyett mi 0,71et kívánunk bevezetni. Így az érintett fogyasztók energiaárait körülbelül 0,61,2 százalékkal emeli ez az adó a villamos energia e setében, a gáznál 4,6, uszkve 6 százalékkal. A másik felvethető kérdés, hogy vajon ésszerűnek mutatkozike a közszféra, a közintézmények megadóztatása, melyek megfelelő költségvetési támogatás biztosítása nélkül várhatóan jelentős problémákkal fognak szemb esülni. Harmadszor: felvethető, hogy érdemese egy még hivatalosan nem létező, bár valószínűsíthetően még ez évben elfogadásra kerülő európai irányelvre alapozottan, még az európai csatlakozásunkat megelőzően négy hónappal bevezetni az energiaadót. Negyeds zer pedig: felvethető az a kérdés - ez még a vita során tán nem jelent meg , hogy a nem lakossági, hanem saját felhasználásra termelő kis erőművek, törpe erőművek miért nem élvezhetnek adómentességet. Ezt a négy szempontot és esetleg másokat is, amelyek e lhangozhatnak még a vita során, mindenképp megfontolásra javaslom az előterjesztőnek, és úgy gondolom, hogy különféle módosító indítványok formájában ezek meg is fognak jelenni, amire nyilvánvalóan választ várnak a benyújtó képviselők. Köszönöm szépen, hog y meghallgattak. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Hozzászólásra következik Ékes József úr, az MDF képviselője; őt Lázár Mózes, a Fidesz képviselője követi. ÉKES JÓZSEF (MDF) : Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! K épviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni Szalay Gábornak a hozzászólását. Profi volt, egyértelmű volt, és megfogalmazta azokat a kételyeket, amelyeket az energiatörvény magában foglal. Látom, hogy az államtitkár úr csóválta a fejét, hisz Szalay Gá bor képviselőtársunk kormánypárti képviselő. (Tállai András: Nem véletlenül nem államtitkár!) Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném hangsúlyozni - ahogy az előző vitában a kétperces hozzászólások során elhangzott , hogy az Európai Unió parlamentje közel hé t éve foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. Minden alkalommal az elsődleges szempont az volt - ezt talán Orosz Sándor képviselőtársamnak mondanám , hogy nagyon pontosan meg kellene nézni, az uniós tagországokon belül melyik kormány mekkora összeget fordít a k örnyezetvédelemre és a környezetvédelemből adódó problémák költségvetési fejezetének részéből arra, hogy valóban a megelőzés tudjon kialakulni. Meg kellene azt is nagyon pontosan nézni és nézetni, hogy ebből az energiaadóból majdan - ugyan még az Európai P arlament ezt nem fogadta el - a tagországokon, amelyek eddig is sokat fordítottak a környezetvédelemre, az uniós tagországokon belül mennyi kerül visszaforgatásra. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem járható út az, hogy a magyar kormány a maga részéről egy dönt és előtti állapotban fogalmaz meg egy törvényt, hisz az unió ezt a döntést még nem hozta meg. Nem ismerjük a derogáció lehetőségeit, nem ismerjük a kedvezményezetti körök lehetőségeit. A másik pedig az, hogy megállapít majd egy minimál nagyságrendet, ami a lapján egységesen be kell fizetni az energiaadó rá eső részét országonként. (13.20) Ennek ellenére a jelenlegi törvényjavaslat úgy fogalmaz, ahogy Szalay képviselőtársam is elmondta, hogy jóval fölötte az Európai Unió javasolt minimumának fogalmazza meg ez en adó kivetését az energiafelhasználók részére. Szeretném ezt jobban lefordítani; nem véletlenül van nálam a Kereskedelmi Kamara tiltakozó levele, amelyben megfogalmazza, hogy ezáltal a magyar gazdasági társaságok, amelyek energiát használnak fel, egyfajt a padlóra küldése fog bekövetkezni. Tegnap felhívtam Katzer Zoltánt, az Ajkai Üveggyár igazgatóját, és teljesen logikus, hogy ő is számít... – hisz nemcsak az energiaadó fog rá nehezedni egyfajta teherként, hanem ezenkívül a
