Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - BALLA GYÖRGY (Fidesz):
1224 nagyfogyasztók számára megemelték a gáz árát mintegy 4 százalékkal. Aztán, nyilván az önkormányzati kampány miatt, majdnem fél évig bírtak magukkal, és csak az idén januárban jelentették be, hogy 2003 májusától újabb 12 százalékos gázáremelés lesz. Akkor azonban nem elégedtek meg a nagyfogyasztói emeléssel, ebből már bőven kijutott mindenkinek: a családoknak, iskoláknak, óvodáknak, mikro, kis- és köz épvállalkozóknak is. Túl vagyunk a nehezén, gondolhattuk, de a Medgyessykormány nem ismer lehetetlent. (13.00) Egy évben nem elég egy emelés, még akkor sem, ha az emelés mértéke a tervezett infláció háromszorosával egyezik meg. Eljött október, és újra dön tött a kormány. Gázáremelést akarunk - követelték a miniszterek, és úgy is lett. Október 15től újabb, átlagosan 16,4 százalékos emelésnek nézünk elébe, merthogy erről döntött a kormány. De ha már lúd, akkor legyen kövér, csak nem képzeli bárki is, hogy a Medgyessykormánynak ennyi elég!? Még mit nem, növeljük az adókat is! Az áfát csak 3 százalékkal, de nyomban vezessünk be egy új adót is, és adjuk neki a frappáns energiaadó nevet, vagy fűszerezzük meg ezt némi környezetterhelési díjjal. És hogy nehogy azt mondhassa bárki, hogy igazságtalanul bánunk a gázzal - gondolta Medgyessy Péter , ne hagyjuk már nyugton a villamos energiát sem. Ezért idén januártól átlagosan 10 százalékkal megemelték a villamos energia árát is. Megnyugtatásul lassan mondták, hogy min denki megértse, hogy az idén már nem lesz villanyáramáremelés. Ekkor már sejteni lehetett a bajt. Talán furcsállják képviselőtársaim, hogy a kormány januártól egészen augusztusig tartotta a szavát, és csak augusztusban emelte meg újra a villanyáram árát; igaz, akkor viszont 9 százalékkal, tehát az infláció duplájával. Ez biztosan a szociális érzékenységük miatt van, és csak a szociális érzékenység számlájára írható az is, hogy az idei áremelések együttes mértéke megegyezik az infláció négyszeresével. Hiába no, a kormány úgy működik, mint egy bank, kipréseli az emberekből az utolsó leheletet is. Ezért aztán jövőre a villamos energia áfáját már nem 3, hanem 13 százalékkal akarja a kormány megemelni. Ez nyilván legalább ekkora áremelést eredményez. És természe tesen az energiaadó, környezetterhelési díj ugyanúgy erre a szektorra is érvényes lesz. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Képviselőtársaim! E röpke történeti áttekintés után nézzük a számokat, nézzük, mibe kerül mindez a magyar családoknak. Nézzük a gáznál! A lakossági fogyasztókat a bejelentett áremelések és az ismert adómódosítási javaslatok közvetlenül 8,3 százalékos gázszámlanövekedéssel érintik. Ez, hölgyeim és uraim, a távfűtéssel együtt 15 milliárd forint többletkiadást jelent. Ez csak a közvetlen hatás, ez az a 15 milliárd forint, amelyet közvetlenül fognak az emberek az eddigieken felül kifizetni a fűtésért és meleg vízért jövőre. A kis- és középvállalati szektor gázszámlája 33 milliárd forinttal, 41 százalékkal nő jövőre. Ebből 37 százalék az áremelés, a többi az adó, döntően az energiaadó. Ugye, nem gondolja senki, ugye, nem gondolja még a miniszterelnök úr sem, hogy a hazai kis- és középvállalati szektor ezt az összeget le tudja nyelni? Mert ha a miniszterelnök úr azt gondolná, hogy a vállalkozások ezt nem hárítják át a lakosságra, akkor én lassan mondom, hogy mindenki megértse: ez sajnos nem lesz így. Mert ezt az összeget a pék a kenyér árába, a cukorgyár a cukor árába, a baromfitenyésztő a csirk e árába, a téglagyár pedig a tégla árába fogja beépíteni. És a fogyasztó ezt vagy megfizeti, ha tudja, vagy nem; de ha nem, akkor nem tudja eladni a termékét, tehát csődbe megy a pék, az állattartó, az építőanyagipar vagy a cukorgyár. Ha csődbe mennek, ak kor pedig embereket bocsátanak el, tovább nő a munkanélküliség. És még nincsen vége a sornak, tisztelt képviselőtársaim. Mert nemcsak a családok fűtési költségei, nemcsak a kenyér, a cukor, az építőanyag és még ezer más termék és szolgáltatás ára nő jövőre a gáz és adóemelések miatt, hanem az óvodák, iskolák, bölcsődék, szociális intézmények, kórházak kiadásai is. Ebben a szektorban a földgázt terhelő adók és az áremelés együttes hatása
