Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
1216 A példát ott folytatom, hogy akkor, amikor a környezetterhelési díjról beszélünk, mellette a kormány 2004. évre szóló adópolitikájában beruházási adókedvezményekről vagy éppen olyan folyamatokról, amelyek a nyereség befizetését megelőzően a 25 száz alékos mérték adómentesítettségéről szólnak akkor, ha a fejlesztés irányába mozdítjuk a folyamatokat vagy a veszteség elhatárolásáról, amelynek az időtartamát gyakorlatilag hosszú távon ki lehet tolni... - ezek mindmind két oldalon jelennek meg, és a két oldal egymásra hatása mellett alakítják ki a végkifejletet. Magyarra fordítva a szót: azt szeretném érzékeltetni, hogy meggyőződésem szerint egyrészről mindenképpen szükséges az, hogy akár a környezetvédelmi jellegű dolgok megoldása érdekében a terhelési d íjak kivetítésére is sor kerüljön, másrészről pedig olyan kedvezmények biztosítására kerüljön sor, ami segíti a folyamatok pozitív irányba való mozgását. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Köszönöm szépen, elnézé st. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Lenártek András, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz) : Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! A kormánypárti képviselő k legutóbbi felszólalásai azt mutatják, végre egy óra vita után eljutottunk oda, hogy elismerik azt, hogy ez az energiaadóról szóló törvény majd terhelni fogja a végső fogyasztót, vagyis a lakosságot. Ha igazak az önök számai, akkor az is igaz, hogy ezek e gy évre vetítetten 1114 milliárdos összeget jelentenek évente az országban. Egyetérthetünk azzal is, hogy lesz olyan tétel, amit be tud építeni az árba az adott energiafelhasználó, és lesz olyan, amit nem tud beépíteni. Most egy példán szeretném bemutatni , a Mátrai Erőmű Vállalat példáján, ahol kiszámolták ezt. Ez az ő esetükben 1 milliárd forint többletterhet jelent egy adott évre vonatkoztatva; lesz, amit beépít, lesz, amit nem. Hogyan hat ennek a hazai vállalatnak a versenyképességére az, ami nála marad ? Gondolkozzanak el! Teljesen egyértelmű, hogy ezzel a hazai vállalatokat sújtjuk. Van egy olyan aspektusa ennek a törvénynek, amelyről itt most kevesebb szó esett, de véleményem szerint nagyon fontos. Vagy kevesebb fejlesztési pénzeszköz jut ennek a cégne k arra, hogy továbbfejlessze a tevékenységét, vagy pedig a foglalkoztatásban érezteti majd ez a hatását. Egyik válasz sem jó abban a régióban, ahol ez a cég működik. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Kösz önöm szépen. Kétperces felszólalásra Orosz Sándor, a Szocialista Párt képviselője következik. Parancsoljon, öné a szó. DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már itt sporthasonlatok is szóba jö ttek, a legjobb ismereteim szerint még olimpiát is lehetett maratonban nyerni “meztéláb” futva, de azt gondolom, ezzel nem érdemes a vitát terhelni. Az viszont sokkal érdekesebb kérdés, hogy hová is fordítódik, milyen célokra kerül felhasználásra az adófiz etők pénze. (12.30) Azt gondolom, hogy mint minden más adónem, ez az adónem is egyik forrása a költségvetésnek, és a költségvetési törvény kapcsán fogunk arról beszélni, hogy miről van szó. Itt egy összességében 1114 milliárdos tételről van szó, ez az öss zköltségvetés szempontjából, azt gondolom, egy nagyon minimális összeg. Persze, akinek közvetlenül fizetni kell, az adóalanynak, akár nagy összeg is lehet,
