Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
1206 Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra megadom a szót Kovács Tibornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének, tízperces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevallom őszintén, nincs könnyű helyzetben a kormánypárti szónok, amikor egy új adónem bevezetését kell indokolnia. (Tállai András: Ez a beszéd!) Egyrészt ez nem egy népszerű feladat (Tállai András: Így van!) , és nem nagy terjedelmű javaslatról van szó. Tállai képviselő úrnak lesz lehetősége itt elmondani az észrevételeit, úgyhogy kérem, hallgassa meg a mondandómat. Tehát azt szeretném elmondani, hogy nem egy nagy terjedelmű módosításról van szó. Már a v ita megkezdésekor a bizottsági véleményekben gyakorlatilag nagyon sok érv elhangzott a javaslat mellett is, ellene is. Úgy gondolom, kormánypárti képviselők és a többségi véleményt megfogalmazók is - és szeretném az ellenzéki képviselő urak figyelmét felhí vni erre, mert az előző ciklusban nem nagyon volt példa rá, hogy kormánypárti képviselők a kormány által benyújtott javaslatra kritikai megjegyzéseket tettek volna, de most hallhattak erre példát - elmondták azokat a fenntartásaikat, amelyek a törvényjavas lattal kapcsolatban valóban megfogalmazhatóak. Néhány dologra én is szeretnék majd kitérni a hozzászólásomban. Azokra az érvekre, amelyek a benyújtás mellett szóltak, gyakorlatilag nem hangzottak el ellenérvek. Ugyanis nem nagyon van mit kezdenünk azzal, t isztelt képviselőtársaink, ha az Európai Unióban készülőben van egy ilyen direktíva, és mi jövő év május 1jétől tagjai szeretnénk lenni az Európai Uniónak, akkor az ottani jogszabályokat át kell vennünk. Itt hangzott el arra nézve is kritika, hogy éltanul óknak kelle lennünk a szabályozások átvételében. Erre pedig azt szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy elképzelhetőe olyan állapot Magyarországon, hogy minden egyes európai szabályozást, minden egyes direktívát a csatlakozásunk időpontjában veszünk át, és azok a szabályozások, amelyek esetleg nem érintik pozitívan a magyar gazdaság szereplőit, sokkhatásszerűen érnék a magyar gazdaságot. Tehát úgy gondolom, hogy a fokozatosság elvét itt is be kell tartanunk. Az is elhangzott, hogy az Európai Unióban jelentős vita zajlott, illetve zajlik ma is erről a szabályozásról. Az irányelvek gyakorlatilag ismertek, és a benyújtott javaslat minden tekintetben figyelembe veszi a tervezett szabályozást, amely nagy valószínűséggel alapvetően már nem változik. Ugyanakkor azok a környezetvédelmi szempontok, amelyeket az államtitkár úr is megfogalmazott, nem vonhatók kétségbe. Úgy gondolom, vannak más elfogadott nemzetközi jogszabályok is, amelyekhez a Magyar Köztársaság csatlakozott. Emlékeztetni szeretnék a kio tói egyezmény előírásaira, amelyek bizonyos elvárásokat fogalmaznak meg az egyes csatlakozott tagországokkal szemben. Úgy gondolom, összességében ezek az érvek mindenképpen amellett szólnak, hogy ezt a jogszabályt meg kell hoznia a magyar parlamentnek. Mir ől is szól ez a jogszabály alapvetően? Arról, hogy azok az energiafogyasztók, akik földgázt és villamos energiát fogyasztanak, a fogyasztásuk arányában energiaadót kötelesek fizetni. Arra vonatkozóan, hogy miért ilyen formában, előzetesen, a bizottsági vél eményekben már elhangzottak érvek. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném - és néhány ellentmondásra is szeretnék rámutatni, ami a vita eddigi szakaszában már elhangzott , hogy ez a törvényjavaslat közvetlenül a lakosságot, az állampolgárokat nem érinti. Közve tetten valószínűleg érinti valamilyen mértékben, de erre vonatkozóan - és itt el kell fogadni azokat a kritikákat, amelyeket ellenzéki képviselők megfogalmaztak - megfelelő minőségű és mélységű hatástanulmány nem készült. Itt szeretném megvédeni az előterj esztő politikai államtitkár urat, ugyanis a bizottsági vitában elhangzott, hogy itt nem a Pénzügyminisztérium előterjesztéséről van szó, hanem a Pénzügyminisztérium és a Környezetvédelmi Minisztérium közös előterjesztéséről, és a javaslattal a Környezetvéd elmi