Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az energiaadóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1197 Éppen ezért javasol a kormány az Országgyűlésnek a rendszer első eleme, az úgynevezett környezetterhelési díj esetében megfontolt, fokozatos bevezetést. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a környezetet szennyezők számára a jelzésnek és figyelmeztetésnek egyaránt szánt díjtételek közül a levegő, illetve a vízterhelési díj 40 s zázalékos, 2008ig évenként emelkedő mértékkel lépne életbe 2004ben; a talajterhelési díj pedig 2005től lenne alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy például a kéndioxid esetében a 2008ban életbe lépő 60 forint/kilogramm mérték 2004ben csak 24 forint/kilog ramm lesz. A levegőterhelési díjat a helyhez kötött szennyezők fizetik, az atmoszférába juttatott kéndioxid, nitrogénoxid, szénmonoxid és szilárd szennyezőanyagok után. Mielőtt az ellenzéki képviselőtársaim füstpénz névvel illetnék ezt az adónemet, hadd emlékeztessem őket valamire: az István király által bevezetett, Károly Róbert által megreformált dénáradót felváltó füstpénzt vagy kéményadót háztartásonként fizették annak idején. Ezzel szemben a levegőterhelési díjat nem az adófizető állampolgárok álljá k, számukra ez az adó többletterhet nem jelent. A javaslat ugyanis mentességet tartalmaz a lakosság és a lakossági szolgáltatások számára, például a lakossági tüzelőberendezések, vagy a távhőszolgáltatás számára is. A rendszer másik eleme, a vízterhelési d íj a felszíni vizekbe bocsátott szennyezés alapján hárul a kibocsátókra. A harmadikat, a talajterhelési díjat a meglévő szennyvízcsatornákat igénybe nem vevő, azokra rá nem csatlakozó szennyvízkibocsátók fizetik. Mindhárom elem esetében önbevallás alapján történik majd a fizetés, amit természetesen ellenőrző rendszer egészít ki. Míg azonban a levegő, illetőleg a vízterhelési díjból származó bevétel a központi költségvetést illeti, a talajterhelési díj az önkormányzatok forrásait gyarapítja. A fokozatos bev ezetés révén a nagyobb volumenű szennyezőknél már a kezdetektől komoly költségek merülhetnek fel, ugyanakkor megmarad a lehetőségük a felkészülésre, továbbá arra, hogy technológiai fejlesztések révén csökkentsék a ráfordításaikat. Az érintettek azon részén él, ahol a szennyezőanyagkibocsátás visszafogását célzó beruházások vannak folyamatban, a tervezet szerint az indulástól mód lesz mérsékeltebb díjtétel megfizetésére. Mindezek mellett fontos a fokozatos bevezetés - megfelelő eszköznek látszik arra is, hog y a környezetterhelőket a természeti erőforrások hatékonyabb és takarékosabb felhasználására ösztönözze. Az ökoadó rendszerének meghatározó eleme az energiaadó is, amit az Európai Unió jelenlegi tagállamaiban egységesen és kötelezően fognak bevezetni 2004. január 1jével. A Közösség tagjaként Magyarország sem kerülheti meg az uniós szabályozás átvételét, és talán nem meglepő, hogy az energiaadóról benyújtott törvényjavaslat az Európai Unió vonatkozó irányelvére épül. Az új adónem bevezetésétől hatékonyabb e nergiagazdálkodás és erőforrástakarékosság, hosszú távon pedig környezetkímélőbb és gazdaságosabb termelési technológiákra történő átállás várható. Ezek túlmutatnak a környezetvédelmi szempontokon, elvégre az érintett iparágakban tevékenykedő vállalatok v ersenyképességének a javulását is előrevetítik. A földgázra és a villamos energiára kivetendő energiaadó a beterjesztett elképzelés szerint nem terhelné a szenet, és az ásványolajok adóztatása is maradna a jövedékiadótörvény hatálya alatt. A törvényjavasl at adómentességet biztosít a lakosság földgáz- és villamosenergiafogyasztására, a megújuló energiából saját felhasználásra előállított villamos energiára, a kapcsolt hő- és villamos energia előállításához felhasznált energiára, a távhőelőállításhoz, a kö zponti fűtés- és melegvízszolgáltatáshoz felhasznált energiára, a nem energetikai célú ipari felhasználásra, a kohászatban felhasznált villamos energiára, valamint a vegyiparban alapanyagként felhasznált földgázra. A félreértések elkerülése végett sietnék leszögezni: az energiaadó nem érinti közvetlenül a lakosságot. Az adóteher a gazdasági, illetve kommunális szektorra terül szét, mintegy 11 milliárd forint értékben, a fogyasztói árszintre gyakorolt, közvetett hatása is elhanyagolható. Tisztelt Országgyűl és! Fontosnak tartom, hogy a kormány felismerte azt, hogy ezen a téren öntevékeny módon kell fellépnie, s eljutott ennek a két törvénytervezetnek a kidolgozásáig, a parlament számára vitára bocsátásáig. Bízom abban, önök mindannyian átlátják annak a jelent őségét,
