Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - IVANICS ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1191 jogszabálysértő volta nem valószínűsíthető” - vagy miért nem valószínűsíthető? Ki az a nagyon okos ember, aki a felügyeleti intézkedést kérő levélre csak ránéz, és vizsgálat nélkül megállapítja, hogy a bepanaszolt adóhatósági intézkedés abszolút, de abszolút törvényes volt? A javaslat olykor életsz erűtlen és ésszerűtlen. A 161. és a 162., valamint a 163. §ok a végrehajtásról intézkednek. Itt a végrehajtandó összeg alsó határát ezer, a végrehajtási költség alsó határát kétezer forintban határozza meg a javaslat. Úgy gondolom, hogy ezek az értékhatár ok megmosolyognivalók. A javaslat 172. §a foglalkozik a mulasztási bírsággal, nagy többségében a hatályos törvényből átvett előírások alapján. A szándék még érthető is, de gyakran kitűnik az előírásokból, hogy a mulasztási bírság intézménye nemcsak a jogk övető adózói magatartás kikényszerítésére, hanem egyre inkább az állami bevétel mindenáron történő növelésére irányul. Például a (6) bekezdés szerint a hibásan benyújtott bevallás esetén a magánszemély tízezer, más adózó százezer forintig terjedő mulasztás i bírsággal sújtható. Abszolút adóhatósági mérlegelés dolga, hogy büntet vagy nem büntet. De ő büntet, akkor is, ha a hiba teljes mértékben elhanyagolható, költségvetési bevételt egyáltalán nem érintő hiba. Az Art. 178. § 13. pontja szerint ugyanis az a be vallás is hibás, amelyik bevallás “adóhiányt nem eredményező hiányosságát az adóhatóság tárja fel” - tehát itt ismét büntet. De figyeljük csak meg az említett paragrafus adózóbarát (11) bekezdését is: “Az adóhatóság az e törvényben, adótörvényben, illetőle g e törvények felhatalmazásán alapuló más jogszabályban megállapított kötelezettségnek az e paragrafusban nem szabályozott megszegése miatt a magánszemély adózót 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.” - és sújtja is, akkor is, ha van kal apja, és akkor is, ha nincs. De megteheti, hiszen ilyen a törvény háttere. Vagy nézzük a (13) bekezdést: “Ha az adózó az adóhatósági adó megállapításához kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az adatszolgáltatása késedelmes, hibás, va lótlan adattartalmú vagy hiányos, 300 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.” Emlékezzünk csak, a javaslat bevezeti az adóhatósági adómegállapítás intézményét, mert ez Európában már elvárás, de rögtön majdnem két hónappal több időt is kap az adóhatóság az elkészítésre, mint a pár millió önadózó adóalany. És hogy az adóhatóság többletmunkája megtérüljön, rögtön lehetővé is tesz a javaslat 300 ezer forintig terjedő bírságolást azokkal a szerencsétlen adatszolgáltatókkal szemben, akik esetleg tév ednek. A biztos felháborodást kiváltó rész azonban megítélésem szerint a (14) bekezdés lesz. “Az adózó a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségének az (1) bekezdés f) pontja szerinti megsértése, illetve e nyilvántartássa l összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén 2 millió, azaz kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.” Érzékeljük, ugye? Az adóhatóság képtelen megakadályozni, hogy a multik az itt megtermelt nyereségüket az áraikon keresz tül szivattyúzzák ki az országból, ezért egy végrehajthatatlan nyilvántartási kötelezettség hibás teljesítésének 2 millió forintos szankcióiból szedik be az elvárt összeget. Ez az előírás az adóhatóság olyan mértékű önkényére ad lehetőséget, ami feltehetőe n egyedülálló lesz Európában. Az említett nyilvántartás csak annál az adózónál lehet hibátlan, aki, amely azt el sem készíti, és annál az adózónál lenne a legtöbb hibával rendelkező ez a nyilvántartás, tisztelt hölgyeim és uraim, akinek az az ember készíte né el, aki az ezzel kapcsolatos PMtervezetet megírta. Állíthatjuk ugyanis, hogy ennek a tervezetnek a kiagyalója vállalkozást kerítésen belül még nem látott. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy érzem, hogy az említett, a felhozott példák és a pénzügyminiszter mindenhatóságának biztosítása kizárja annak a lehetőségét, hogy ezt a tervezetet elfogadjuk, illetve elfogadásra javasoljuk. Tehát kérem képviselőtársaimat, hogy a kormánypártok és az ellenzék is a magyar adókultúra javítása, megőrzése érdekében ezt a terv ezetet mindenképpen sokkal kritikusabban szemlélje, a magunk részéről pedig ilyen formában az elfogadást nem is javaslom.
