Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 7 (93. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BALOGH MIKLÓS (MSZP):
1173 az on állítást, hogy az ember isten képére alkottatott.” - írta a költő, pedig akkor még nem tudhatta, hogy politikus barátja az osztrákmagyar államközi szerződés, a kiegyezéses magyar állam létrehozásában játszott kiemelkedő szerepe miatt kapja népétől a “h aza bölcse” állandó eposzi jelzőt. A “Becsület és kötelesség - Deák Ferenc emlékezete” című kiállítás a Göcseji Múzeumban, melyet Hiller István miniszter úr nyitott meg, méltán tart igényt országos figyelemre, sőt érdeklődésre. Béres Katalin történészmuze ológus szívétlelkét beleadta a kiállítás rendezésébe, tudós munkatársaival együtt. Zalaegerszegen becses relikviák láthatók, például díszalbum hírességek aláírásával, a Deák által faragott sétabot, s a cipruság, a feltámadás jelképe, melyet Kossuth Lajos küldött barátja sírjára. A tudomány és a művészet emberein kívül készül a szülőfalu, Söjtör; az önkormányzat Tamás Kálmánné Pannika polgármester asszony vezényletével, a Deákház felújításával, emlékkiállítással. A zalaiakra jellemző vendégszeretettel várj a az egész község Medgyessy Péter miniszterelnök urat és kormányát a kihelyezett kormányülésre. A felnevelő, dajka falu, Zalatárnok és a második otthon, Pusztaszentlászló sem marad el az ünnepi készülődésben; és a kedvenc találkozóhely, a nagy titkok tudój a, Kehida, ma Kehidakustány, a felújított Deákkúriával várja az évfordulót. Lázár István polgármester és képviselőtestülete lehetetlent nem ismerő munkáját nagyban segítette a Deákkúria Közalapítvány kuratóriuma, melynek elnöke Deákleszármazott országg yűlési képviselőtársam: Nógrádi László. Készül a századik magyar város: Zalaszentgrót, ahol országgyűlési képviselővé választották. Keszthely emléktáblákat avat közadományokból, magánszemélyek jóvoltából egykori kisdiákja, a későbbi politikus jogtudor emlé kére. A szocialistaszabad demokrata többségű Nagykanizsán Litter Nándorék egy új, Zala György által készített Deákszobor másolatát állítják fel egykori piarista gimnazistájuk tiszteletére. Zalaegerszeg a Zala megyei önkormányzattal együttműködve díszközg yűlést tart, és központi megyei ünnepet a Deákszobornál. A fővédnökök: Zalaegerszeg polgármestere, dr. Gyimesi Endre parlamenti képviselő, a megyei közgyűlés elnöke: Kiss Bódog Zoltán és fiatal alelnöke Garamvölgyi György. Ők konzervatív értékeket képvise lő vezetők, de partneri viszonyban dolgoznak együtt a szociáldemokrata, liberális kormánypolitikusokkal: Göndör Istvánnal, Kovács Kálmánnal, Teleki Lászlóval, Varga Lászlóval és velem, az MSZP zalai elnökével a Deákemlékév sikeréért, és azért, hogy illő f ogadtatásban részesüljön a kormány szűkebb pátriánkban, s azért, hogy megismerjék az “emberléptékű dombok” lakóit a kormány tagjai, Zala varázsát, értékeit, gondjait és “jövőreményét”. Választási ciklusokon átívelően évek óta szervezi a 200. évforduló Zal a megyei programját a Deák Ferenc Emlékbizottság, dr. Vándor László múzeumigazgatóelnök és Sütő Károly főtanácsostitkár irányításával, Molnár András monográfiákat író levéltárigazgató, Kiss Gábor történészkönyvtárigazgató, és dr. Magyar Károly, a megye i bíróság elnöke hathatós szakmai támogatásával. A közművelődés szakemberei, a népművelők, pedagógus kollégáim megszámlálhatatlan műsort tanítanak be ez idő tájt amatőr csoportoknak, gyermekeknek, ifjaknak. A zalaiaknak, Zalának szüksége van nagy fia “becs ület és kötelesség” példájára, hazányi bölcsességére, alkotmányosságba és jogállamiságba vetett töretlen hitére. Hiszem és vallom, hogy Magyarországnak, édes hazánknak is szüksége van Deák Ferencre, különösen ma, az Európai Unió kapujában, ahová közmegegye zéssel szeretnénk bejutni. Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar parlament, halála után törvénybe iktatta Deák Ferencnek a nemzet szolgálatában tanúsított érdemeit. Születésének 200. évfordulóján ezek az érdemek még nyilvánvalóbbak. Tegyünk érte, hogy Deák F erenc, a haza bölcse véglegesen visszanyerje helyét, úgy, mint ott a falfreskón (Az ülésteremben lévő falfreskóra mutat.) , a XIX. század magyar históriájának panteonjában legnagyobb kortársai: Kossuth Lajos, Széchenyi István, Batthyány Lajos