Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZABÓ ISTVÁN (Fidesz):
1155 Itt muszáj szólnom egy olyan kérdésről, amely nem szerepel a törvényjavaslatban, éspedig a kormányzati szerepvállalással van összefüggésben; azzal a kettős kormányzati szerepvállalással, amely szerint a kormányzat a szabályozói sz erepe mellett jelentős gazdasági szereplője is lehet az ecommers világának. A nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy nem lehetséges az információs társadalom építése ott, ahol az állam nem terjeszkedik bátran túl jogszabályalkotói szerepkö rén. A piac tevőleges szereplőjévé kell válnia, de csak ott, ahol az lehetséges, például keresleti oldalon. Felismerve ennek fontosságát, a polgári kormányzat 2001ben hirdette meg az elektronikus közbeszerzési rendszert. A program alapgondolata, hogy az á llam mint legnagyobb megrendelő beszerzéseinek döntő részét elektronikus, ennek megfelelően átlátható formában bonyolítsa le egy elektronikus kereskedelmi piactéren keresztül, mely így alacsony árakat, erős megrendelői pozíciót és valós nyilvánosságot bizt osíthat a központi beszerzés számára. (20.40) Ez az elindításakor a régióban egyedülálló kezdeményezés jelentős lökést adott volna a szektor szereplőinek. Nem mellékesen, az üvegzsebprogram látszattörekvése helyett valódi áttörést hozott volna. A rendszer azt az üzenetet hozta, hogy fontos kérdés Magyarországon az internet nyilvánossága. Az értelmezhetetlen mennyiségű és rendezetlen szerződéstömeg nyilvánosságra hozatala helyett fontosabb célokra, az állam, a központi igazgatás teljes beszerzésének támogatá sára kell alkalmazni. Az ország gazdaságának versenyképessége szempontjából jelentős hibát vétett a koalíciós kormány, amikor ezt a kezdeményezést feláldozta rövid távú céljaiért. Mindezt statisztaszerepben csupán végignézte e törvény előterjesztője is, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és annak vezetője. A kezdeményezés megállítása többéves áthúzódó pénzügyi veszteségeket okoz az ország számára, és a veszteség nem a koncessziós jogokat gyakorló Posta Rt. ráfordítása. Nagyságrendekkel nagyobb össze get veszített a költségvetés és az állampolgárok e rossz döntésen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a 2001ben elfogadott és hatályos törvényeknek az európai szellemiségű haladó és szakmai szervezetek szerint is átgondolt módosítása. Ez azonban nem feledtetheti velünk, hogy az informatikai tárca felesleges stratégiaalkotási kényszere csupán pótcselekvés, és a lendületet és valós akaratot igénylő tartalmi kérdésekben, például mint az elektronikus közbeszerzés rendszere, a tá rca rendre visszavonul. A törvényalkotástól önmagában nem várható el az információs társadalom további térnyerése. A mégoly lendületes őszi törvényalkotási munka sem feledtetheti velünk, hogy a lényegi kérdésekben az információs társadalom össznemzeti kérd ései rendre áldozatul esnek a koalíciós hatalmi harcoknak. Ahogy az elektronikus közbeszerzési rendszer példázza, a Hírközlési Minisztérium megelégszik a könnyű és jól kommunikálható sikerekkel. Ahol nagyobb ellenállással találkozik, a fontos célokat gondo lkodás nélkül feláldozza rövid távú céljainak, és így nyer a koalíció valahonnan már ismert alapgondolata: “Merjünk kicsik lenni, mert abból nem lesz baj.” Végezetül, kedves képviselőtársaim, bár az általános vitánál tartunk, szeretném felhívni a figyelmük et egy kis ellentmondásra, amely a normaszöveg és annak részletes indokolása között található. A 2. §ban, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás definícióját tartalmazó szövegrészben - amely emlékezetem szerint egyébként az itt most módosíto tt alaptörvénynek a vitájában is sokat bírált, és bizonyos kifejezéseket rendkívül fontosnak tartó bírálataiban is tulajdonképpen szavakon vitatkoztunk - az szerepel, hogy elektronikus úton, távollévők részére, rendszerint ellenszolgáltatás fejében nyújtot t szolgáltatás, míg a részletes indokolásban az a szó szerepel a “rendszerint” helyett, hogy rendeltetésszerűen ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás. Tisztelettel kérem az előterjesztőt, hogy ezt az ellentmondást oldja fel, és jelölje meg azt a kifejezést, amely a szándékai szerint ebbe a szövegrészbe kívánkozik, mert a részletes vitánál ennek nyilván jelentősége lesz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
