Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 6 (92. szám) - Kékkői Zoltán József (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “A szocialista kormány esete a jó ízlést és törvényt sértő adóemeléssel” címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
1077 megvalósítási szakaszban már komoly adóemelést fog jelenteni, most például két- és félszeresét a korábbinak, nem törődve azzal, hogy így egész ágazatokat hoznak n ehéz helyzetbe. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa rendkívüli ülést hívott össze szeptember végén. Ezen kimondta, hogy elutasítja a jövedéki adó emelésére vonatkozó javaslatot. A bortermelők nem tudják elfogadni ugyanis, hogy a magyar termelőknek a magyar korm ány okozzon ilyen jelentős versenyhátrányt. Tisztelt Miniszter Úr! Önöknek állítólag fontos a szakma véleménye. Sőt, törvény írja elő a kötelező társadalmi párbeszédet. Nemcsak saját korábbi álláspontja mellett nem tart ki tehát, hanem törvénysértő módon a z egyeztetést is elmulasztotta. A szakma kifogása és elégedetlensége tehát jogos. Az ágazat nem rendelkezik tartalékkal, ennek ellenére a szocialista kormány mégis a termelők zsebében kotorászik. A csatlakozás után a telepítési dotációk mértéke a töredéke lesz a jelenleginek. A támogatások többi részét a kisebb gazdálkodók nem is fogják tudni igénybe venni. A Pénzügyminisztérium kijelentette, hogy nem tervez kompenzálást. Kérdezem tehát a miniszter urat, miért mulasztotta el a tárca a kötelező egyeztetést a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával. Áttekintettéke az intézkedések várható hatásait? Hogyan kívánják az ágazati veszteségeket és a versenyképesség romlását ellensúlyozni? Mikor jön el végre az őszinte beszéd ideje? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter úr válaszol. Miniszter úr, megadom a szót. DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter : Köszönöm a szót, el nök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Csak a pontosság kedvéért szeretném megjegyezni, mert bizonyára elkerülte a képviselő úr figyelmét, hogy az adótörvények előterjesztése és egyeztetése nem az FVM kompetenciája. Képviselő úr, amikor önök bevezett ék a literenkénti 5 forintos jövedéki adót a borra, nyilvánvalóan nem az volt a céljuk, hogy nehezítsék a bortermelők helyzetét, de az önök kormányának is egy működőképes költségvetést kellett készítenie, pedig akkor, 1999ben a gazdasági növekedés többlet bevételei (Glattfelder Béla: Adócsökkentés volt valójában!) kevésbé indokolták a lépést. Az intézkedés várható hatásait természetesen áttekintettük (Glattfelder Béla: Akkor adócsökkentés volt!) , a bor esetében a literenkénti 7 forintos jövedékiadóemelés e gy palackra áfával együtt is 6 forint 60 filléres növekedést tesz ki. (15.00) Ha ezt egy jobb tájbor, asztali bor 300 forintos árához viszonyítjuk, az emelés mindössze 2 százalékos árváltozást jelent. A 8001000 forint körüli áron kapható minőségi boroknál az adóemelés fogyasztói árra gyakorolt hatása 1 százalék alatt marad; a drágább boroknál pedig még ennél is kisebb, elhanyagolható nagyságrendű áremelkedést vált ki. A számok tükrében az adóemelés nem tekinthető túlzott vagy példátlan mértékűnek, amely a fogyasztás visszaesésével járna. Megjegyezzük, hogy mivel a többi ital adója is emelkedik, így például a sör esetében 1 literre vetítve hasonló nagyságrendben nő az adó, nincs arról szó, hogy a többi italhoz viszonyítva romlana a bor versenypozíciója. A te rmékeket terhelő jövedéki adónak, így a bor jövedéki adójának is az adónem természetéből adódóan nincs, illetve nem lehet versenytorzító hatása. A jövedéki adó nagysága ugyanis független attól, hogy hazai előállítású, az Unióból, illetve más országokból be hozott borról vane szó. Minden esetben a hazai adót kell belföldön megfizetni, így a belföldi piacon ugyanaz az adóteher vetül a külföldi borokra is, mint a hazaiakra. Ez természetesen fordítva is igaz, vagyis egy másik tagállamban értékesített magyar bor nem a magyar adó felszámításával, hanem az adott államban