Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 8 (83. szám) - A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről, és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
105 törvény azokat a szervezeteket, amelyekkel ilyen delegációs megállapodást lehet kötni - még példálózva sem , hanem nyitva hagyja nagyon helyesen, mert itt a Kincstártól különböző szakértői vagy háttérintézményekig bárki szóba jöhet, és a delegációs szerződés alapján a jogok és a kötelezettségek megfelelő kontroll és szerződési fegyelem mellett állami fela datként, átruházva, külső szervezeteken keresztül jelennek meg, amit az általános államigazgatási eljárásról szóló törvény Magyarországon nem ismer. Tehát így kell ezen a törvényen keresztül ezt megjeleníteni. Nagyon fontos, hogy a jogosulatlan kifizetések tekintetében ez a törvény nagyon komoly szabályokat állapít még. Én még egy kicsit szigorítottam volna azzal, hogy itt nemcsak a visszafizetés és a kamatterheinek megállapítása jöhet szóba akár tízéves időtartamra visszamenőleg, hanem a jövőt illetően, ak i ilyen szabálytalanságot követ el, vagy jogosulatlan igénybevételre vetemedik, a következő támogatásokból automatikusan ki is zárja magát. (Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Be lehet hozni, kedves képviselőtársam. Itt adófizetői pénzekről van szó. A saját p énzét Ivanics képviselő úr annak adja és úgy, akinek akarja, aztán, ha nem kapja vissza, és még ezek után újra kölcsön akar majd neki adni, az egy belügy, de nem hiszem, hogy jó gazdaságpolitika. Itt közpénzekről van szó. Ha valaki jogosulatlanul veszi igé nybe, és ezt jogerősen megállapítják, akkor amellett, hogy visszaköveteljük megfelelő szankciók igénybevételével, tehát a kétszeres kamatterheléssel tőle a jogosulatlanul igénybevett pénzt, miért nem mondhatjuk ki nem kategorikusan, hogy kizárta magát, han em hogy kizárhatja az ügynökség a jövőt illetően valamilyen időtartamra, mert itt természetesen szándékos magatartásról van szó. Ha valaki gondatlanul, rosszul kitöltött adatlapot teljesít, az nyilvánvalóan nem olyan, mint a szándékos megtévesztés. Kékkői úr joggal utal arra, hogy mi van a részaránytulajdonok nyilvántartásával. Azt hiszem, hogy a részaránytulajdonok nyilvántartása itt nem számít, mert nem a tulajdon alapján kapja a támogatást a rendszerben részt vevő, hanem az általa ténylegesen használt fö ld után. Európában bevett dolog, hogy többnyire nem a tulajdonosok művelik a földeket. Franciaországban kint járt képviselő úr, együtt voltunk ott, és megnéztük, hogy a földek több mint 60 százaléka bérleti rendszerben van hasznosítva, és a tényleges haszn áló az, aki ennek a jogosultja, és aki ezt igénybe veheti. Az ellenőrzés háromszintű. Az egyik az úgynevezett topográfiai ellenőrzés a felvételek alapján. Erre szokták azt mondani, hogy azonnali ellenőrzés. Aztán van a helyszíni ellenőrzés, amikor kimennek és megnézik, hogy ténylegesen az vane a területen, mint amire bejelentkeztek. Van a harmadik - ez a legszigorúbb , ami pénzügyi szempontból az összes támogatás felhasználását és a ráfordítást ellenőrzi, hisz itt nemcsak a normatív kifizetésekről, hanem beruházásról és intervenciós támogatásról is szó van, ahogy ezt önök is többször elmondták. Azt gondolom, hogy az ellenőrzési rendszer megfelelő, jó, esetleg végrehajtási szabályban lehet ennek a részleteit szabályozni, hogy olyan eset ne fordulhasson elő, amire Kékkői úr utal, bár ezt a bizottsági ülésen a hivatal vezetője, Szőke úr cáfolta, tehát azt mondta, hogy olyan ellenőrzés nem következhet be, hogy a gazda magtárába úgy mennek be, hogy ő nincs ott, és két tanú jelenlétében ott mérnek. Szóval, szabál yozzuk ezt le, mert jobb az, ha legalább végrehajtási szabályon keresztül az ellenőrzési rend megjelenik és működik. Még egy dolog, és aztán befejezem. Nagyon jó dolog, hogy a pályázati elbírálással szemben van jogorvoslati lehetőség. Eddig nem volt; nem n yert, kész, viszontlátásra. Most, ezen kifizetéseknél a 15 napon belüli kifogás beterjesztésének lehetősége legalább azt a garanciát megadja, hogy az igénylőnek, ha nem valós indokkal utasítják el a kifizetést - akár normatív, akár pályázati , igenis jogo rvoslata van arra nézve, hogy a hivatal általi elutasító határozat indokolásában szerepelő tények megfelelnek a valóságnak, vagy nem felelnek meg, s ha nem felelnek meg, akkor bizony a jogosult az így elutasított kifizetésből eredő kárát is az állammal, il letve a hivatallal szemben érvényesítheti. Azt hiszem, ez egy nagyon jó dolog, és működőképes is. Még egy általános szabály, amit ugyancsak meg lehet említeni, hogy nyilván jóhiszeműen kell a jogokat gyakorolni, és a hivatalnak, valamint az ügyfélnek az eg yüttműködést kölcsönösen a bizalomra alapulóan kell megadni, tehát az adatokat egy előellenőrzésen nem kell átvinni, mert hisz
