Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A magyar tudomány ünnepéről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP):
1036 (19 .20) Talán az előterjesztők úgy gondolhatják, gondolhatják úgy is, hogy nagy dolgok kicsi magból is kezdődhetnek. Ez az a kicsi mag. Nem kicsi, bocsánat, hogy kicsinek nevezem, de ez az a mag, amiből aztán óriási tölgyek és erdők keletkezhetnek. Végül pedi g legyen szabad még azt mondanom a költségvetési és pénzügyi vonatkozásokat illetően, hogy ez az az esemény, ez az a törvény, ez az a gondolat, ahol megint csak szélesíteni, magasítani és mélyíteni lehetne a dimenziókat, minden dimenzióban. Mire gondolok? Mecénásokra, tehát nem a költségvetésre, hanem mecénásokra, és akkor Clevelandtől Maniláig és megint Sárospataktól Sárvárig embereket, akik fölajánlják a vagyonukat, hányszor találunk; tessék elhinni, képviselőtársaim, találunk, én is tudok nagy számban ol yan embereket, akik idős korukban vagyonukat valakire ráhagynák, de vagy ráhagyják rokonokra, vagy nem, és végül valami történik vele. De ha ilyen szándék, ilyen cél megmutatódik, valamiféle új mecénás osztály vagy mecénás szövetség vagy valami létrejöhetn e, és a magyar tudomány ünnepe ezt is megteremthetné. Köszönöm a meghallgatást. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett Jánosi György, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. D R. JÁNOSI GYÖRGY (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném rögtön leszögezni: a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja támogatja a törvényjavaslat elfogadását. Álláspontunk kialakításában négy ok játszott közre. Először: a glo balizáció időszakában, a 21. században egy új korszakot él a világ. Nevezhetjük ezt az információs társadalom, a tudás alapú társadalom, az egész életen át tartó tanulás időszakának. Hihetetlenül felgyorsult az információk cserélődése, hihetetlenül megnőtt a tudás szerepe a társadalomban, és mindez nemcsak az oktatás terén ró ránk alapvető kötelezettségeket, a gazdaság szempontjából is döntő jelentőségű a tudás, a tudományosság, a tudományos kutatás és fejlesztés egész kiterjedt rendszere. Hihetetlenül éles gazdasági verseny folyik Európában, a világban. Míg régen ebben döntő szerepet játszott a nyersanyagkészlet, a gazdaságföldrajzi adottságok rendszere, a munkaerő képzettsége, mára hihetetlenül megnőtt a tudományostechnológiai fejlesztés iránti fogékonysá g ebből a szempontból. Így azt gondolom, érdemes egy ilyen ünnepnappal fölhívni a kutatás, a fejlesztés, az innováció egész rendszerére a társadalom figyelmét. A másik ok a közelgő európai uniós csatlakozásunkkal áll összefüggésben. Eddig jobbára arról szó lt a politikai beszélgetések sora, hogy mit kaphat Magyarország az Európai Uniótól. Lehet ezt pénzben mérni, lehet ezt az európai politikai kultúra megerősödésével mérni, sok mindennel. De kevesebb szó esett eddig arról, hogy mi magunk is gazdagítjuk az Eu rópai Uniót. Általunk gyarapszik az Európai Unió is, mert olyan értékeket viszünk oda, amelyek valóban gazdagítják Európát, és ebben döntő jelentősége van a magyar kultúrának, a magyar művészet teljesítményeinek, és döntő szerepe van a magyar tudományos él et teljesítményének, amely eddig is világhírű volt, és Európaszerte méltán megbecsülésnek örvendett. Így ez az ünnepnap az európai uniós csatlakozáshoz közeledve talán egy kicsit a nemzeti önbecsülés napja is lehet majd. A harmadik ok a történelmi emlékez et. Fontos a történelmi emlékezet valamennyiünk életében, és valóban, szó esett itt gróf Széchenyi István tettéről, nemes felajánlásáról, szó esett a Bolyaiféle új geometria megalapozásáról, ami mindmind november 3ához kötődik, és új elemrendszerrel gaz dagította a világ tudományát. De érdemes ebben az összefüggésben arra is fölhívni a figyelmet: szükség van valóban a mecénásokra. Sokat beszélünk a köztársaság eszméjéről mostanában, de ebben benne van a társadalmi szolidaritás is, az, hogy a vagyonosabbak segítsék a felzárkóztatásra szorulókat, benne van az is, hogy a jobb jövedelműek segítsék azokat a társadalmi területeket, ahol az állam ma még kevesebb támogatást tud nyújtani. Akkor, amikor Széchenyiről, Bolyairól
