Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről; a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések ... - ELNÖK (Mandur László):
1030 ez nem derül ki a beszámolóból , tehát azokban az esetekben, amikor alapos oka lehet a döntőbizottságnak arra, hogy nem egyszerűen csak tévesen vagy rosszul értelmezték a közbeszerzési törvényt, hanem tudatosan hágták át, akkor vajon nyomozóhatósági lépéseket életbe léptetette. (18.50) Úgy érz em, azért, hogy a szereplők még inkább komolyan vegyék a közbeszerzési eljárást, el kell azon gondolkodni, hogy ilyen lépések megtételére is szükség van. Megítélésem szerint - éppen a 2001. évi beszámolóra alapozva és elég sok döntőbizottsági határozatot e lolvasva mondom ezt - az az érzésem, hogy a legjobb szándék ellenére sem alakult még ki a döntőbizottság megfelelően egységes gyakorlata. Amikor ez a gondolat megfogalmazódott bennem, akkor eszembe jutott, hogy az Állami Számvevőszék nem is olyan régen öss zeállított a tapasztalataiból egy korrupcióellenes programot, illetve a tapasztalatokra alapozva levonta azokat a legfontosabb megállapításokat, amelyeket a korrupcióellenes küzdelemben az ellenőrzések során ő maga tapasztalt. Tehát úgy érzem, a Közbeszerz ések Tanácsának és a döntőbizottságnak is egyre inkább felgyülemlenek olyan tapasztalatai, amelyeket érdemes lenne összegezni, szintetizálni, és ezzel a szintetizált megjelenítéssel az egységes jogalkalmazói gyakorlatot talán tovább lehetne erősíteni. Úgy gondolom, majd a következő években ebben az irányban is érdemes a tanács beszámolóját fejleszteni. A 2002. évi beszámolóból a magam számára azt tartottam a legfontosabbnak, hogy ez a beszámoló a 2001. évihez képest is sokkal erőteljesebben foglalkozik, sok kal nagyobb hangsúlyt helyez a korrupcióellenes küzdelemben betöltött szerepére a közbeszerzésnek és a közbeszerzési intézményrendszernek, mert a törvény önmagában nyilván nem elégséges ahhoz, hogy a korrupció ellen megfelelően fellépjen, ehhez nyilván szü kség van arra az intézményrendszerre, amely biztosítja a törvény érvényesülését. Azért tartom szerencsésnek már a 2002. évi beszámolót, mert itt a korrupcióellenes küzdelemben már konkrét javaslatok is megjelennek a tanács beszámolójában, és talán lehet az t mondani, hogy ezzel is összefügg az oktatás kérdése. Mint közpénzügyi államtitkár is borzasztó jó érzéssel tapasztalom azt, hogy nagyon jó az együttműködés a Közbeszerzések Tanácsával akkor, amikor az oktatás fejlesztéséről, a képzésről próbálunk jövőbe mutató elgondolásokat megfogalmazni. A beszámoló rögzíti azt, hogy itt elindult egyfajta képzés a Budapesti Gazdasági Főiskola bevonásával, közbeszerzési szakemberképzés, és látva a mostani fejleményeket, felmerül bennem az a gondolat, hogy miért pont ezze l a főiskolával, miért nem lehet szélesebb körűen nyitni ebbe az irányba. Azt tapasztalom, nem biztos, hogy ezzel összefüggésben, de mindenképpen van a közbeszerzési szakemberképzés akkreditálásával kapcsolatban egyfajta visszatartó erő - nyilván nem a tan ács részéről , önmagában az Országos Képzési Jegyzékben nem tud megjelenni a közbeszerzési szakértő mint olyan. Úgy gondolom, most már megérett a helyzet arra, hogy - lehet azt mondani - önálló szakmaként vagy hivatásként kellene definiálni. Nos, úgy gond olom, a Közbeszerzések Tanácsának is minden fórumon elő kellene segítenie azt, hogy ezen a területen előrelépjünk, a képzési rendszer nyitottabb legyen, és ebben a képzési rendszerben szintén kialakuljon a verseny, mert akkor tudunk még magasabb szintű köz beszerzési szakértőket képezni. Áttanulmányozva a 2002. évi beszámolót, azt hiszem, érdemes lett volna kicsit hangsúlyosan foglalkozni az MKGIvel, a Miniszterelnöki Hivatalnak a közbeszerzések lebonyolításával foglalkozó szervezetével, hiszen egyetlen sze rvezetként hihetetlen nagy mértékű beszerzéseket bonyolít le. (Az elnök a csengő megkocogtatásával a hozzászólási időkeret leteltét jelzi.) Elnök úr, nyomjak egy ötpercest vagy egy újabb tízpercest? Megengedi, hogy még befejezzem? ELNÖK (Mandur László) : Ki vételesen kapcsolódóként, pontosabban újbóli felszólalásként.