Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről; a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések ... - ELNÖK (Mandur László): - PICHLER IMRE (MDF):
1028 országbeli ajánlattevők felé. 2001ben a kormányzati beszerzéseik 90 százaléka, a közszolgáltatói beszerzéseik 75 százaléka nemzeti piacaikról származott. Magyarországon 2000ben a külfö ldi székhelyű ajánlattevők a WTO kormányzati közbeszerzési megállapodáson kívüli megbízási érték 9,6 százalékát, 2001ben 7,7 százalékát és 2002ben 3,4 százalékát nyerték el. Az adatok értékelésében a külföldi székhely megjelölést és a kormányzati közbesz erzési megállapodáson kívüliséget hangsúlyosan kell figyelembe venni. A statisztika nem mutatja ki a belföldi székhelyű, külföldi tulajdonú nyertes ajánlattevők arányát, másrészt a megállapodáson kívüliség elzárja a magyar ajánlattevők elől az EUtagállamo k kormányzati beszerzési piacát. Az EU 2001. évi országjelentése joggal kifogásolta, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Rt. és annak meghatározó részesedésével működő társaságok nem álltak a közbeszerzési törvény hatálya alatt, de meg kell jegyeznem, hogy a ha zai vállalkozások előnyben részesítése még így sem volt az EU gyakorlatától oly távol eső, mint azt számos önostorozó megnyilvánulás tartalmazza. A hibát el kell ismerni, ki kell javítani, de a magyar gazdaság erősítésének szándékához aligha fér kétség. (1 8.40) Az ajánlattevők összetételét tekintve látható, hogy az eljárások számát és értékét tekintve is az önkormányzatok és intézményeik vezetik a listát. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy míg az eljárások 39,1 százalékát képviselték az önkormányzat ok 2001ben, addig ez az arány 2002re 43,8 százalékra növekedett, vagyis a finanszírozási forrásaik kedvezően alakultak. Kíváncsian várjuk a vonatkozó mutatók 2003as értékét. Nem megnyugtató a közszolgáltatói kezdeményezésű eljárások arányának mérséklődé se. Nem megnyugtató, ha ez a közbeszerzési eljárások mellőzésére vezethető vissza, de még kedvezőtlenebb az adat, ha a legnagyobb közszolgáltatók tulajdonosai forrást biztosító kötelezettségének elhanyagolására vezethető vissza. Valamennyi európai uniós ér tékelés a hazai közbeszerzési kultúra intézményrendszerét, szigorát, jogorvoslati rendjét alapvetően jónak minősítette. 2002. január 1jétől az eljárásokat lezáró szerződések is nyilvánosak, hiszen a társadalom ez irányú igényét még kormányzati pozícióban is elfogadtuk, kielégítését szorgalmaztuk. Most akár csak újságolvasó polgárként is örülünk neki, hogy erre van kötelezés, ugyanakkor hiányoljuk, hogy a kormány az ellenőrző apparátusnak a Közbeszerzések Tanácsa által is szorgalmazott megerősítésével késle kedik. Remélhetőleg a lassú munkavégzésnél nyomósabb oka erre nincs. A beszámolókból megnyugvással olvasható ki, hogy a döntőbizottság a beszámolási időszakban feladata magaslatán állt. A döntőbizottság elé vitt eljárások száma és aránya 2000ről 2001re n övekedett, de 2002re már csökkent, ami arra utal, hogy az eljárások szabályszerűsége - nem utolsósorban a színvonalas jogorvoslati tevékenység nyomán - javuló tendenciájú. A hirdetmény közzététele nélküli bejelentési kötelezettség alá eső eljárásoknál a 2 001ben még 42 százalékban jogsértő minősítés is kedvezőbbé vált. Sajnálatos, hogy az önkormányzatok és intézményeik körében a közbeszerzési eljárások törvényessége 2001ről 2002re nem javult. A kifogások legnagyobb része az önkormányzatok vízi közmű tárg yú közbeszerzéseihez kötődött. Ezen a területen az ellenőrzés erősítése elengedhetetlen. Hét hónappal az európai uniós csatlakozás előtt nyugtalanító, hogy a közbeszerzési törvény a közösségi közbeszerzési joggal még harmonizálatlan sok vonatkozásban. Kiem elem - és erre a beszámolók is kitérnek - a WTO kormányzati beszerzésekről szóló megállapodáshoz való csatlakozás magyarázhatatlan késedelmét. A 2000ben már vállalt csatlakozás - melyet 2001ben a megfigyelői státus követett - a jelenlegi kormány alatt me gfeneklett. Ez azért is baj, mert éppen a csatlakozás nyitná meg a magyar vállalkozások előtt a kölcsönösség jegyében az európai uniós országok kormányzati beszerzési piacát. A vállalt kötelezettség teljesítése a vállalkozóbaráti szlogenek tartalommal való töltésében jó szolgálatot teljesítene.
