Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - Beszámoló a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a 2001. január 1. és december 31. közötti időszakban végzett tevékenységéről; a Közbeszerzések Tanácsának a közbeszerzések ... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BERÉNYI LAJOS, a Közbeszerzések Tanácsa elnöke, a napirendi pont előadója:
1023 Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzések összértéke Magyarországon 2002ben 805 milliárd forintot tett ki, szemben a 2001. évi 607 milliárd forinttal, ez közel 33 százalékos növekedést jelentett egy év alatt, és a hazai költségvetési kiadások majdnem 20 százalékát teszi ki. A magyar közbeszerzési gyakorlat jelentős eredménye, hogy a közbeszerzési eljárások számát és összértéké t tekintve, a nyílt eljárások részesedése egyaránt 80 százalék körüli. A Kbt.ben rögzített alapelvek: az esélyegyenlőség, a nyilvános, tisztességes verseny, a nemzeti elbánás, a közpénzekből való hatékony gazdálkodás érvényesülése ugyanis leginkább a nyíl t eljárások kiírásával biztosítható. A meghívásos eljárások alkalmazása a hazai közbeszerzési gyakorlatban továbbra is kivételesnek tekinthető. A tárgyalásos eljárások részesedése csökkent 2001hez viszonyítva, 27 százalékról 20 százalékra, ezen belül a hi rdetmény közzététele nélkül indított és a nyilvánosságot a legkevésbé kielégítő tárgyalásos eljárások részesedése a közbeszerzések összértékéhez viszonyítva nem érte el a 8 százalékot sem. 2001ben ez az arány még 14 százalék volt. Ez a csökkenés összefügg az ilyen típusú eljárásokkal kapcsolatos előzetes közbeszerzési döntőbizottsági kontroll működésével. A közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatokat a Közbeszerzések Tanácsa beszámolója részletesen tartalmazza. Megállapítha tó, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatban időről időre felmerülnek visszaélésekre és a beszerzések tisztaságát sértő és veszélyeztető cselekményekre utaló jelek, amelyek oly mértékben torzíthatják el a közbeszerzési pályázatok eredményét, hogy a pénzügyi f orrások adta lehetőségekhez képest alacsonyabb mértékű szolgáltatás valósul meg. Az viszont jelentős mértékben a Kbt.nek köszönhető, hogy a korrupciógyanús ügyek egyáltalán ismertté válhatnak. Önmagában azonban egyetlen jogszabály sem lehet alkalmas arra, hogy megakadályozza a helytelen gyakorlat kialakulását, ehhez a jogalkalmazók megfelelő hozzáállására, illetve felkészítésére van szükség, és hozzáteszem, hogy megfelelő ellenőrzésre. Az Állami Számvevőszék ellenőrzései és tanulmányai is azt állapították meg, hogy a Kbt. többnyire megfelelően működik, és az előforduló hibák elsősorban a jogalkalmazók felkészületlenségére, szemléleti okokra, az átláthatósággal szembeni ellenérdekeltségre vezethetők vissza. A Közbeszerzések Tanácsának tapasztalatai - egyezőe n az ÁSZ ellenőrzésének megállapításaival - azt is mutatják, hogy az elmúlt években egyes szervezetek részéről jelentős törekvés volt arra, hogy elkerüljék a Kbt. alkalmazását. Hozzá kell tenni, hogy ezt a törekvést elősegítette az is, hogy a jelenleg hatá lyos Kbt. és más jogszabályok lehetővé tették kivételek érvényesülését. A Közbeszerzések Tanácsa figyelemmel kíséri és statisztikai jelentéseiben közreadja a közbeszerzési szervezetekben részt vevő intézmények szerepét, arányát a közbeszerzési eljárásokban . Figyelemre méltó volt 2002ben, hogy az összes közbeszerzési eljárás több mint 50 százalékát kis- és középvállalatok nyerték el. Az is figyelemre méltó, hogy a Magyarországon bejegyzett vállalatok a közbeszerzési pályázatok több mint 90 százalékában lett ek nyertesek. Fel kell azonban hívni a figyelmet, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozás után a közbeszerzési piacon is jelentős mértékben növekszik a verseny, ami a hazai kis- és középvállalatok versenyképességének erősítését igényli. A tanács beszám olója számot ad saját tevékenységéről is. 2002ben kiemelkedően fontos feladatnak tartottuk az új Kbt. kidolgozásához megfelelő javaslatok kidolgozását és ennek megvitatását az Igazságügyi Minisztériummal. A jogalkotásban ezt az együttműködést jónak és kon struktívnak tartjuk. A Közbeszerzések Tanácsa, amelynek tagjai a kormányzati és egyéb államigazgatási szervek képviselői, az ajánlatkérők és az ajánlattevők, tehát a piac szereplői a delegáltjai, rendszeresen közzétesz ajánlásokat, elnöki tájékoztatókat, é s a tanács titkársága megkeresésre több százas nagyságrendben állásfoglalásokkal segíti a közbeszerzési eljárásokban részt vevők munkáját. A tanács oktatási programja keretében folytatta az önkormányzati tisztségviselők képzését, neves hazai és külföldi el őadók részvételével országos konferenciát szervezett. A Budapesti Gazdasági
