Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 30 (91. szám) - A kutatási és technológiai innovációs alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):
1008 az egyéni érdekeltség felkeltésével, megteremtésével érjük azt el, hogy a magánszektor nagyobb arányban kapcsolódjo n be a kutatásokba, a fejlesztésekbe, az innovációba. Az alap létrehozásával, működtetésével kapcsolatos elképzelések is nagyon komoly kifogásokat keltettek bennünk. Nagy vonalakban először hadd említsem azt, sommásan azt mondhatnánk, hogy maga a törvényte rvezet, az abban foglaltak átgondolatlanok, elnagyoltak, és nagyon sok vonatkozásukban hiányosak. Az előterjesztés még csak azt sem említi meg, hogy mekkora lenne ennek az alapnak a nagyságrendje - elnézést kérek, ez első hallásra bizony nagyon furcsa. Fel tételezzük azt, hogy nem készültek számítások? Miféle előterjesztés az ilyen? Vagy ha készültek számítások, akkor a kérdés az, hogy a képviselők miért nem ismerhetik meg ezeket? Nem találkoztunk ilyenekkel - azért jó lenne ezeket tudni. Nagyon sokféle szám röpköd itt a levegőben. Én azt gondolom, hogy ha egy szaktárca előrukkol egy törvénytervezettel, ráadásul olyannal, amelyik új adóterhet is jelent a vállalkozóknak, az a minimum, hogy hozzá kapcsolódóan készítenek hatástanulmányokat, számításokat, és azok at az érintettek, így természetesen a képviselők is időben megismerhetik - ilyenekkel nem találkoztunk. A javaslat nyitva hagy olyan alapvető kérdéseket, mint a felelősség kérdése, az elosztás elveinek az ügye, a létrehozott szellemi és tárgyi értékek tula jdonjogának a kérdése. Ne felejtsük el, hogy közpénzen létrehozandó termékekről van szó, akár szellemi, akár pedig tárgyi értékről van szó - közpénzből, vagy azért, mert a költségvetés tesz bele pénzt, vagy azért, mert adó jellegű befizetésekről van szó. E zeket illene tisztázni, ez alapvető jogi kérdés. (17.10) Mindeddig jól működő struktúrákat szüntetne meg, a forrásokat összevonja. Csak utalni szeretnék arra, hogy a magyarországi gyakorlatban az olyan szóhasználat, hogy “racionalizálni működéseket” - ami általában összevonásokat jelent , a tapasztalatok szerint mindig leépítéseket jelent. Szeretnénk látni garanciát arra vonatkozóan, hogy ez nem forráscsökkenéseket jelent a meglévő, már most is hiányos állapothoz képest. Ezzel egyidejűleg persze minden műk ödő grémiumot is megszüntetne, ami az elkövetkezendő hónapokra, de akár még évre kihatóan is nagyon komoly működési problémákat vet fel, és egyáltalán nem garantálja azt, hogy ez a bizonyos törvény és a hozzá kapcsolódó alap - ha a kormánytöbbség megszavaz za - 2004től mégiscsak működhet, mert mire felállnak az új testületek és elkészülnek a működésre vonatkozó új szabályozók, az alsó hangon egész egyszerűen fél év, ha nem több. Tehát nagyon komoly fennakadások lesznek. Zavaros, nem pontosan definiált felad at- és hatáskörű a kutatási és innovációs tanács. Szintén csak felületesen meghatározott a nemzeti kutatási és technológiai hivatal elnökének a szerepe, jogköre, jóllehet szövegszerűen mégiscsak az olvasható ki a törvénytervezetből, hogy komoly jogosítvány okat rendelnének hozzá. De nem látjuk ennek a kontúrjait, a határait sem. Szétverik a nemzeti kutatási és fejlesztési programot, azt a programot, amely a modern világ kutatási realitásaihoz igazodó pályázati rendszert hozott létre és működtetett, véleménye m szerint igen jó hatásfokkal. Hasonló rendszer újjáépítése hosszú időt fog igénybe venni. Minden kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos jelenlegi bizottságot feloszlatnak. A helyükben létrejövő szervezetek, bizottságok kinevezésének rendjéről semmit nem tudunk. Az egész alappal és a hozzá kapcsolódó bizottságokkal kapcsolatosan óhatatlanul felmerül annak a gyanúja, hogy nem egy új klientúra építéséről vane szó. Erről beszéljünk őszintén! Itt nagyon komoly pénzekkel lehet kalkulálni. Hogy ennek milyen a n agyságrendje, abban nem kívánok állást foglalni, mert ezzel kapcsolatban - mint említettem - semmilyen számot nem láttam. Nem szól a tervezet arról, hogy milyen kutatások támogathatók. Támogathatóe például mindebből a privát hadi szféra? - ez csak egy kér dés. Illő lenne ezekre választ kapni. Kik az alapból támogathatók köre? A törvényjavaslatban egy szó sincs erről. Arról nem is beszélve, hogy jogi szempontból az egyes paragrafusok szintjén nagyon komoly ellentmondások vannak. Csak példaként hadd említsem meg, hogy a 8. § (3) bekezdése értelmében a pályázatok nyíltak. Magyar Bálint miniszter úr az expozéjában ugyanezt erősítette meg. Ezzel szemben a 9. § arról szól, hogy a
