Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
376 pontosan a hagyományok azok, amelyek félreértelmezhetők ilyen kontextusban. De ez, m ég egyszer mondom, megint csak egy részkérdésnek a részletmagyarázata vagy részletválasza, és nem ad arra a kérdésre, az általam talán kicsit költői módon föltett kérdésre választ, nevezetesen, még egyszer mondom, hogy a magyar nemzet fogalma lényegesen tá gabb a törvény által érintetteken túl. Lényegesen bővebb, territoriális értelemben is szétszóródottabban élnek a magyarok, és sok egyéb szempontból is bővebb. (Németh Zsolt: …egységesek.) Így van, ettől még lehetne egységes, így van. Csak ez a törvény nem alkalmas ennek a definiálására. Én mindig ide lyukadok ki, önök ezt vitatják (Németh Zsolt: Nem is definiáljuk, nem erről szól a javaslat.) , a parlament el fogja dönteni, képviselő úr. Van egy kis probléma, tisztelt képviselő úr, azzal a kérdésföltevéssel, amit ön itt elemzett, pontosabban ön nem kérdésként tette föl, hanem azt mondta, hogy a miniszterelnök úr itt az infrastrukturális támogatásokkal kapcsolatos módosító indítványok mentén úgy került bele ebbe a vitába, mint aki lemondott arról, hogy valami épüljön Romániában, jelen esetben autópálya. Hát ez egy meglehetősen komoly csúsztatás. Magam ugyanis ott voltam a két miniszterelnök találkozóján, végighallgattam, amit a sajtótájékoztatón is külön elmondtak a sajtónak, és ott pontosan az volt, hogy a rom án kormány mérlegeli mind a két autópályanyomvonalat, nevezetesen, ha úgy tetszik, a délnyugatit is, az Erdélyen keresztül átvezetőt is. Nem akarok az autópályaépítés gyönyöreiben elmerülni, mert valóban nem tartozik a részletes vitához, de azért azt en gedje elmondani, hogy én nem vettem észre az átvett autópályakoncepcióban, hogy mondjuk, a magyarországi nyomvonalát önök már kitűzték volna annak az autópályának, aminek most a román oldalát kérik számon a Medgyessykormányon. Hát azért ez mégiscsak egy kis túlzás, képviselő úr! Egyébként pedig hozzá szeretném tenni, hogy nem ebben a törvényben kell szerepelnie. Ha ön azt gondolja, hogy az infrastrukturális támogatás arra vonatkozik, hogy majd autópálya épüljön Romániában, akkor szeretném elmondani önnek, hogy nem ezen múlik a dolog. Nem ezen múlik. (22.50) Tudom, Orbán Viktor annak idején felvetette, hogy még partnerek is volnánk Romániában autópályát építeni. Tetszettek volna legalább ennyire partnerek lenni Magyarországon autópályát építeni. (Németh Zso lt: Az általunk épített autópályákat adjátok most át!) Tisztelt Elnök Asszony! Ennek a részletes vitának van egy tanulsága. Nevezetesen az, hogy olyan kérdésekről beszélünk a részletes vita okán, amelyek még a módosító indítványokban sem úgy szerepelnek, m int ahogy önök itt elő tetszenek adni. Ezért nehéz ebben a vitában ilyen módon részt venni. Ha most arról folytatnánk jogelméleti vitát – hadd térjek vissza az előző kérdésre , hogy a gyermeke a jogi kategória, jogi fogalom, amit alkalmazni kell vagy a k iskorú, akkor persze lehetne érdemben magáról a módosító indítványról vitatkozni. De nem erről beszélünk. Én ugyan megpróbáltam erről beszélni, de ahogy önök felvetik ezeket a kérdéseket, ezek nem így jelennek meg, hanem úgy, hogy mi megpróbáljuk kiherélni ezt a törvényt – bocsánatot kérek a kifejezésért, de önök is szokták ezt használni. Erre azt mondom, ha a Vajdaságban 66 százalék úgy gondolja, akkor elemezni kell, miért nem jut el a Vajdaságban élő magyarokhoz az, hogy önök csak két gyerek után akarták az oktatási támogatást megadni. Ebben a törvényjavaslatban pedig benne van az, hogy minden egyes gyerek után jár ez. Ön valóban komolyan gondolja azt, hogy a vajdasági magyarok 66 százaléka úgy gondolja, az a jobb, ha csak két gyerek után jár az oktatási t ámogatás, és nem minden gyerek után? Ugyan kérem! Teljesen nyilvánvalóan nem erről van szó. (Németh Zsolt: A szórványban élő magyarokról van szó.) Nem tudom, hogy önök szerint miről van szó ebben az ügyben, de egy dolgot biztosan tudok: magam is elég sok h elyen megfordultam az elmúlt időszakban ezekről a kérdésekről tárgyalni, és nemcsak a hivatalos partnerekkel, hanem – ahogy önök fogalmaznak – a végeken élőkkel is. Engedjen meg egy dolgot. Strasbourgra tett utalást. Olyan költői kérdést tett fel, amire ön is pontosan tudja a választ. Ha jövő héten szerdán lesz a kedvezménytörvény vitája Strasbourgban, akkor a kedden délutánig beadott módosító indítványokról a strasbourgi Európa Tanács parlamenti
