Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
374 a státustörvénynek, ha mindazokat, amelyek eddig benne volt ak, kihagyjuk belőle. (Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérek, vannak még… ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Elnézését kérem, kedves képviselő úr, azért szóltam az előbb Balogh képviselő úrnak is, mert részletes vitában vagyunk, szíveskedjék a módos ító indítványokat és a kapcsolódó módosító indítványokat megjelölni! Köszönöm. DR. NAGY GÁBOR TAMÁS (Fidesz) : Köszönöm, elnök asszony. Dacára annak, hogy részletes vitában vagyunk, úgy tűnik, hogy azért valóban összefolynak ezek az érvek, ahogy én a hozzás zólásom elején is kezdtem, amelyek a benyújtott módosító indítványokból - néhány helyen tán utaltam is a számokra - levonható következtetések miatt igencsak lényegesek. Amikor az indoklásról beszélünk, akkor ezeket sajnos nem lehet megkerülni. De volt itt a vitában már egy olyan elem, amelyet azért túl azon, hogy ha konkrét módosító javaslat nem is foglalkozik vele, mégiscsak érintenem kell: ez a szomszédokkal való egyeztetés folyamata, az erről szóló nyilatkozatok. Tisztelt Képviselőtársaim! Nag yon fontosnak tartom azt, hogy valóban a törvény, amennyire csak lehet, segítse a határokon túl élő magyarokat, ne nehezítse el a többségi nemzethez való viszonyukat, hanem, ha úgy tetszik, inkább elősegítse az ottani boldogulásukat. Éppen ezért nagyon fon tosnak tartanám, hogy megtudjunk valamit arról, hogy ezt a törvénymódosítást - sokszor hivatkoztak már rá, hogy a MÁÉRT így hagyta jóvá , egyeztettéke a szomszédos országok kormányaival vagy diplomáciai képviselőivel. (Göndör István: Képviselő úr, nem az általános vitában vagyunk.) Ugyanis ez megtörtént annak idején a törvény bevezetése előtt, a törvény első megszavazása előtt számos ponton. Önök akkoriban sokat kritizálták, hogy nem volt ilyen egyeztetés. Volt ilyen egyeztetés, de azért szeretném tudni, hogy ma mire számíthatunk. (22.40) Ugyanis nem sokkal azután, hogy a koncepcióról már megjelentek az előterjesztések, és a Magyar Országgyűlés egyébként megszavazta Románia NATOtagságával kapcsolatos elvi egyetértését, néhány órával ezt követő en a román kormány által kiadott nyilatkozat már bírálta a státustörvénynek ezt a változatát is. Vagy emlékszünk arra a helyzetre, amikor Medgyessy Péter Dzurinda szlovák kormányfővel tárgyalt, és bizony nem volt nagyon örömteli az a látvány, ahogy a szlov ák kormányfő mintegy kiosztotta vagy leiskolázta a magyar miniszterelnököt azzal, hogy bármit is tett vagy próbált javítani ezen a törvényen, ez a törvény változatlanul elfogadhatatlan Szlovákia számára. Bizony ezek azok a félelmek, amelyek a jogfeladást, a már elért eredményekben való visszalépést nagyon elgondolkoztatóvá teszik, és ez az, amiről már korábban Németh Zsolt is hosszasan beszélt. Köszönöm szépen a figyelmet, és várom az államtitkár úr reagálását. (Taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (dr. Dá vid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bársony András államtitkár úrnak. Önt illeti a szó. BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök asszony. A képviselő úrnak van egy rossz hírem, nevezetesen az, hogy lehet persze félrem agyarázni nyilatkozatokat, lehet persze félreértelmezni elhangzott szavakat, egy dolog azonban, bármennyire is fáj, tisztelt képviselő úr, egy példáért kiált. Ön az imént 92,4 százalékban definiálta az akkori törvényt megszavazó képviselők arányát a Házban , ez nyilván így is van, és azt mondja, hogy ezek után érthetetlen, hogy azok, akik akkor megszavazták, azok most
