Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája12719 - ELNÖK (Harrach Péter): - BÁRSONY ANDRÁS külügyminisztériumi államtitkár:
364 mégiscsak rettenetes, amit a románok műveltek a hozzátartozói iga zolvánnyal, és ezért ebben a paktumban, amit Orbán Viktor aláírt Adrian Năstasével, önök egy laza kézmozdulattal lemondtak a hozzátartozói igazolvány Romániában történő kiadásáról. Én nem tudom, hogy ez hány százezer hozzátartozót érinthetett potenciálisan Romániában, önök azonban egy politikai deklarációban megpróbálták fölülírni a törvényt. Nem megyek tovább: aki jogállamról beszél ebben a Házban, annak azért azt az apróságot figyelembe kéne vennie, hogy Magyarországon nincs joga egyetlen miniszterelnökne k sem olyan politikai deklaráció tekintetében megállapodni más ország miniszterelnökével, hogy azt olyan szándékkal tegye, mintha az egyébként egy Magyarországon elfogadott jogszabály felülírását jelentené. Vagy ha nem azt jelenti, akkor a megállapodás egy ébként tulajdonképpen akár üresnek is tekinthető, mert egyébként a jogszabály alapján kell eljárni. Nos, azt kell hogy mondjam, ez persze végigvonul az egész vitán, és ezért nem fogok minden megjegyzésére reagálni, de azért egy dolgot engedjen meg, hogy el mondjak. Az eredeti törvényt 2001 júniusában fogadta el a parlament. 2001 júniusában Magyarországot még nem kötötte olyan szerződéses megállapodás az Európai Unióhoz, mint amit Medgyessy Péter miniszterelnök úr és Kovács László külügyminiszter úr az athéni Agórán aláírt. Ez egy jogilag abszolút más helyzetet teremtett Magyarország számára. Ön joggal hivatkozik arra, hogy 2001ben, a törvény megalkotásakor talán elég volt a velencei bizottság és egyébként az EBESZ főbiztosának véleményét figyelembe venni, de ma nem hivatkozhat joggal arra, hogy maradjunk ennél, és ne vegyük figyelembe az Európai Unió által elmondottakat és azt az álláspontot, ami ott van, mert Magyarország jogi helyzete az Európai Unióval való viszonya tekintetében 2001hez képest alapvetően megváltozott. Az európai jogrendszer ugyanis, az európai acquis communautaire nem kötötte Magyarországot 2001ben, ma azonban azzal, hogy aláírtuk, ezt a kötelezettséget tulajdonképpen elvállaltuk. Ez azért egy minőségileg és jogi értelemben is más állapot , és tudomásul kell venni, hogy pontosan ezalatt a két év alatt történt meg az a változás, aminek következtében olyan véleményeket is figyelembe kellett venni a törvény módosításakor, amely vélemények túlmentek a velencei bizottság állásfoglalásán. Miért? Azért, mert a velencei bizottság - egyébként a képviselő úr által helyesen említve - az Európa Tanács mellett dolgozó független szakértői szervezet, amely az Európa Tanács jogi normáit tartja magára nézve kötelezőnek, és bizony az Európai Unió acquis commu nautaireét nem veszi át teljes mértékben - nem is kell, hogy átvegye. Az is világos, hogy az európai uniós jogrendszer az Európa tanácsi kötelezettségekhez képest szűkítő értelmű, ezért tehát nyilván 2003ban, 2003 júniusában, amikor arról beszélünk, hogy már aláírtuk Athénban az Unióhoz való csatlakozásunk jegyzőkönyvét, akkor már más a jogkörnyezet, és mások a nemzetközi jogi normák, amelyek Magyarország jogalkotását befolyásolják, és amelyek Magyarország viselkedését befolyásolják. Engedje meg, hogy egy etlenegy dologra nagyon pontosan reagáljak, mert azt ugyan nem értem, hogy a kedvezménytörvény módosításának részletes vitájában házszabályszerűen lehete csapongani olyan mértékben, mint ahogy azt ön megtette, de természetesen ezt nem az én dolgom elbírál ni, mert azt gondolom, hogy a részletes vita szabályai szerint itt most nem az általános vitát kell prolongálni, még kevésbé olyan nemzetközi aspektusokat, mert bármennyire is tetszik önöknek, az önök által előterjesztett lisszaboni határozatban nincs utal ás a kedvezménytörvényre - de hát, istenem, ilyen a részletes vita, és eléggé nyitottak a szabályok. Azt azonban szeretném elmondani, hogy az a nemzetközi jog szerint egyértelműen rögzített dolog - és az összes nemzetközi szervezet, amivel kapcsolatban áll unk, vagy tesz erre utalást, vagy nem, de ettől még létező eleme a nemzetközi jognak , hogy az állam a diplomáciai és konzuli képviseletén kívül más szervezeteket nem bízhat meg azzal, hogy az érintett ország állampolgáraival kapcsolatban joghatást kivált ó tevékenységet folytasson. Nem bízhat meg más országok területén ilyen szervezetet. (Németh Zsolt: Információadás!) Még egyszer mondom: joghatást kiváltó
