Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló eseti bizottság felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF), a napirendi pont előadója:
340 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A szükséges számú támogatás sal indítványt nyújtottam be: az óvoda- és iskolabezárások okait vizsgáló eseti bizottság felállítását kezdeményeztük. A beadványban a bizottság felállításának célját részleteztem, illetve a szükséges tudnivalókat fogalmaztam meg és indokoltam. Ezt most az ért nem részletezem, mert ez eljutott a képviselőtársakhoz; ebben a rövid időben inkább szeretném elmondani azt a kutatási koncepciót, amelynek az óvoda- és iskolabezárások okainak, továbbá a kiváltó okokat semlegesítő intézkedéseknek a vizsgálatát kell ma jd szolgálnia. Hasznosítottam ebben a négyesztendős oktatási bizottsági tapasztalataimat, valamint tanulmányoztam a parlament bizottságainak működését és lehetőségeit. Ebben a konkrét esetben látok lehetőséget arra, hogy egy olyan bizottságközi bizottság j öjjön létre, amely egyrészt vizsgálja az 19932003 közötti változásokat idő- és területi elemzésben. Itt röviden elmondanám azt, hogy 1994 és 2000 között összesen 118 iskolát, ebből ezer fő alatti településen 82 iskolát szüntettek meg. 2003 őszétől minden bizonnyal további jelentős számú iskola- és óvodabezárással is számolhatunk. Feltételezem egyébként, hogy az adatok nem pontosak, vélhető, hogy a vizsgált időszakban körülbelül 200 iskolát zárhattak be. Itt mindenképpen kell majd elemezni, értékelni az ada tokat, iskolatérképet, kisiskolatérképet kell készíteni, meg kell vizsgálni az óvodák és iskolák elhelyezkedésében bekövetkezett változásokat, településtípusonként, regionális keresztmetszetben, és települési és kistérségi összefüggésben. Röviden ez azt je lenti, hogy az oktatási intézmények iskola- és óvodabezárását elemezzük településtípusként, a település mérete és jogállása szerint, valamint a centrumoktól mért távolság alapján. (19.20) Aztán oktatási intézmények, iskola és óvoda bezárását értékeljük maj d regionális keresztmetszetben, azaz térképeket készítünk országos, megyei, választókerületi és települési szintű bontásban. Majd az oktatási intézmények látogatottságát és kihasználtságát vizsgáljuk, a keresletkínálat elemzése osztálylétszám, oktatói lét szám, gyerekszám, települési és kistérségi összefüggésben. Végezetül az oktatási társulások feltérképezése lesz egy feladat, a térségi feladatot ellátó iskolák elhelyezkedése és megközelíthetősége. Második ütemben költséghatékonysági vizsgálatokat kell maj d elvégezni. Itt az óvodák és iskolák fenntartási költségeinek és ezen belül az állami támogatás költségeinek az alakulását, az állami normatív támogatás arányának alakulását a települési típusok szerint, település mérete és jogállása szerint, valamint a c entrumoktól mért távolság alapján az összes oktatási költségen belül. Végezetül az önkormányzatok költségvetésén belül az oktatási kiadások alakulásának, valamint az oktatási költségek szerkezetének elemzésére kell hogy sor kerüljön, például bérköltség ará nya. Harmadik ütemben pedig az oktatási intézmények bezárásának hatása a településfejlesztésre, a település jövőjére. Az intézmények felszámolása, takarékoskodás; nyitotte új forrásokat a település számára, azaz növekedette a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás esélye? Itt is forrástérképek alapján kell majd az elemzést elvégezni. Megalapozott volte az oktatási intézmények bezárása? - ez újabb kérdés lesz. Egyrészt a keresletkínálat elemzésével közelíthetünk majd a problémagócok felé, másrészt in si tu vizsgálattal feltárjuk a bezárások konkrét okait és körülményeit, itt sajtóelemzésre, interjúzásra is sor kell hogy kerüljön. Problématérképeken kiválasztjuk a vizsgálandó településeket, és helyi vizsgálatokat folytatunk a mintába felvett településeken. Az esetlegesen értékesített oktatási intézmények sorsának nyomon követése, azaz az ingatlanok sorsa és az új tulajdonosok érdekeltségi körének felgöngyölítése lesz nagyon tanulságos elemzés. Aztán a bezárt intézmények hiányának a hatása a helyi társadalma kra; milyen társadalmi rétegeket érintettek az iskola- és óvodabezárások; az intézményleépítések mennyiben növelték meg a helyben élők kiadásait? Mennyiben nehezítette meg az intézmények elérhetőségét? A vizsgált településeken élők jobb vagy rosszabb oktat ási szolgáltatásban részesültek azóta? Esettanulmányokra lesz majd szükség. A társadalmi újratermelést és megújulást mennyiben
