Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. MAGDA SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
305 Tisztelt Ház ! Nagy jelentőségűnek tartom a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a szülőültetvénykataszterrel kapcsolatosak. A támogatásokhoz ugyanis ennek alapján csak úgy lehet hozzájutni, ha megbízható és pontos nyilvántartások állnak rendelkezésre m inden ültetvényről. Ismeretes, hogy 2001ben a Központi Statisztikai Hivatal felmérte az ország valamennyi gyümölcsös és szőlőterületét. Ennek eredményeként minden 500 négyzetméternél nagyobb - tehát árutermelőnek minősülő - szőlőültetvényről, valamint azo k használóiról részletekbe menő, pontos nyilvántartás áll a KSH rendelkezésére. Mindezek alapján igényként fogalmazódik meg az, hogy a hegyközségek információs rendszere is tartalmazza mindazokat az adatokat, amelyek a KSH rendelkezésére állnak, mert a heg ybírók csak így tudnak megalapozott javaslatot tenni a telepítési ügyekben, a származási bizonyítványok csak így lehetnek megalapozottak. A statisztikai adatok természetesen csak úgy adhatók át hegyközségi szervezeteknek, ha ahhoz az adatszolgáltatók hozzá járulnak. Ennek lebonyolítási rendjét is szabályozza a törvényjavaslat. Azoknak az ültetvényhasználóknak pedig, akik nem járulnak hozzá adataik átadásához, adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő, ugyanolyan tartalommal, mint amilyen a 2001es adatfelvéte lnél volt. Ezáltal minden ültetvényről részletes és pontos nyilvántartás biztosítható, és abból a hegybírók a kifizető ügynökségnek hiteles adatot tudnak szolgáltatni. Ezt az adatátadást a törvény rendelkezései biztosítják, így aki támogatást igényel, anna k az adatai erre a célra az európai uniós gyakorlatnak megfelelően felhasználhatók. Évek óta számos rendelkezés született a szőlőbor ágazatra vonatkozóan annak érdekében, hogy a bortörvény rendelkezéseinek maradéktalanul érvényt lehessen szerezni, és telj es mértékben kiküszöbölhető legyen az ellenőrizhetetlen eredetű, hamisított borok forgalomba hozatala. A rendszer mégsem volt teljesen zárt, hiszen a vendéglátóhelyeken, a kiskereskedelemben ma is jelennek meg olyan termékek, amelyeknek nem volna szabad fo rgalomba kerülniük. Ez a helyzet tarthatatlan, és minden olyan kezdeményezés támogatást érdemel, amely rendet kíván teremteni a borágazatban - e nélkül nem teremthető meg a magyar bor méltó presztízse. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ágazat területén tapaszt alható kedvezőtlen jelenségek egyik oka megítélésem szerint az, hogy a hegyközségi szervezetrendszer nem fedi le teljes mértékben a szőlőbor ágazatot. Az összes szőlőültetvény mintegy egyharmada ugyanis nem hegyközségi településen fekszik, hanem azok hatá skörén kívülre esik. Ennek a helyzetnek a felszámolására törekszik a törvényjavaslat azáltal, hogy minden termelőt a hegyközségi szervezet joghatósága alá von, nem direkt módon, nem kötelező tagsággal. Azt, hogy az ország területén sok helyen szórványosan elhelyezkedő ültetvényeket új hegyközségekben fogják össze, nem tartjuk célszerűnek, ezért racionális az az elképzelés, miszerint a nem hegyközségi települések termelői is kapcsolódjanak valamelyik hegyközséghez. Mindezt a törvényjavaslat nem a tagsági vis zony kötelezővé tételével, hanem a kötelező adatszolgáltatással és a különböző hatósági ügyekben a hegyközségek illetékességének az ilyen területekre való kiterjesztésével kívánja megoldani. Az általánossá váló és minden árutermelőre kiterjedő adatszolgált atási kötelezettség remélhetőleg végképp zárja a rendszert, és lehetetlenné teszi, hogy ellenőrizetlen eredetű borok kerüljenek forgalomba. Tisztelt Ház! Nem a szőlőbor termeléssel függ össze, de a csatlakozás szempontjából nem kevésbé lényeges, hogy a tö rvénymódosítás létrehozza a gyümölcsös ültetvénykatasztert is, azoknak a gyümölcsöknek a vonatkozásában, amelyek az Unióban kötött piacszabályozás alá tartoznak. E tekintetben is elemi érdekünk, hogy a támogatásokhoz, a piacszabályozási eszközökhöz való ho zzáférés érdekében minden lényeges körülményre kiterjedő részletes nyilvántartás álljon rendelkezésünkre. A hegyközségi törvény módosítása mondhatni szükségképpen következik a bortörvény új intézményi, szervezeti megoldásaiból. A feladat- és hatáskörváltoz áson túlmenően azonban azt is helyeselni lehet, hogy az egyébként jól működő hegyközségi szervezetrendszert - az eddigi tapasztalatok alapján - bizonyos vonatkozásokban korrigálja, javítja a törvényjavaslat. Határozottan
