Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a napirendi pont előadója:
300 Az egyes agrár tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló T/4060. számú törvényjavaslat a szőlőtermesztésről é s borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény, a hegyközségekről szóló 1994. évi CII. törvény, valamint a szőlő- és gyümölcsültetvények összeírásáról szóló 2000. évi CIII. törvény módosítására irányul. A törvénymódosítások indoka az, hogy az Európai Un ióhoz tartozó csatlakozásunkra való felkészülés, a szőlőbor ágazat uniós követelmények szerinti működtetéséhez szükséges intézményi háttér megteremtése elengedhetetlen. Ezt hivatott biztosítani a hatásköri és az adatszolgáltatási szabályok módosítása és k iegészítése. Ezzel megteremthető a csatlakozás utáni uniós támogatási igények elbírálásának és a támogatási összegek folyósításának feltételrendszere. A bortörvény módosításának legfontosabb részei a következők: a szőlőültetvénykataszter tartalmának megha tározása, a minden termelőre kötelező adatszolgáltatás előírása, a telepítési és kivágási engedélyek kiadási rendjének a támogatással összhangba hozott szabályozása és a borászati üzemek engedélyezésével kapcsolatos változások. A tervezet módosítja a szőlő- és borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendeletet is. A rendelet körte, őszibarack- és - kiegészítve - almaültetvények kataszterének kötelező létrehozását írja elő a bortörvénnyel való összhang megteremtése érdekében. A törvénymódosítások 2004. január 1jével való hatálybalépése biztosítja a felkészülést a szakigazgatás számára is, hiszen szükség van arra, hogy a telepítési és kivágási engedélyek kiadása, az ültetvénykataszter vezetése, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség bevezetés ével összefüggő hatásköri szabályok és eljárások pénzügyi forrásai már a 2004. évi költségvetésben rendelkezésre álljanak. A költségvetési tervezésnek már számolnia kell az agrárágazatot érintő változásokkal is. A szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról sz óló törvény módosítása tekintetében a tervezet szerint a szőlőültetvénykataszter vezetése a jelenleg hatályos szabályoktól eltérően a megyei földművelésügyi hivatalok helyett a hegyközségek feladata lesz. E módosítás indoka: a szőlőültetvényekre vonatkozó adatokat ott a legcélszerűbb vezetni, ahol azok a legkönnyebben elérhetőek, és ahol a változások átvezetése is naprakészen megoldható, s mellékesen hozzáteszem: és természetesen a visszaellenőrzés, az önkontroll lehetősége is biztosított. A módosítás célj a továbbá, hogy az ágazat intézményrendszere a szőlő- és bortermelés egészét lefedje, ne maradjon ellenőrizetlen terület, illetve termelő. Ezért az előterjesztés szerint minden szőlő- és bortermelő, beleértve azt a házikerti szőlőtulajdonost is, aki termék értékesítést végez, valamint a felvásárló és az, aki nem palackozott bort forgalomba hoz, köteles a szőlőterületéről, a bortárolásra alkalmas eszközeiről, tárolóteréről nyilvántartást vezetni, a szüretelési, feldolgozási, értékesítési tevékenységéről adato t szolgáltatni az illetékes hegyközség számára. Ezáltal nemcsak a hegyközségi tagok, hanem minden árutermelő tevékenysége áttekinthető és ellenőrizhető lesz. Aki nem hegyközségi településen folytat árutermelést, az a törvény végrehajtási rendeletében megha tározott hegyközségnek szolgáltat adatot, oda nyújtja be a telepítési vagy kivágási engedélykérelmét, valamint ott kérhet a termékére származási bizonyítványt. A tervezet előkészítése során azt kellett figyelembe venni, hogy a kötelező tagságon alapuló és a borvidéki és bortermőhelyi településekre kiterjedő hegyközségi szervezeti rendszer az ország összes szőlőterületének csak kétharmadára terjed ki. Mintegy 30 ezer hektár szőlőültetvény található az országban elszórtan. Ezek termelése is bekerül az áruforg alomba szőlőként, illetve borként, ugyanakkor a kötelező származási bizonyítvány ellenére nem ellenőrizhető a termékek származása. A termelők, illetve a felvásárlók ezekről a területekről nem szolgáltattak adatot, így a hegybíró nem tudja a termék származá sát megalapozottan igazolni. A bortörvényben a telepítési és kivágási engedélyek kiadásának rendjén, az adatszolgáltatás egész országra kiterjedő kötelezettségén és a borászati üzemek engedélyezésével kapcsolatos szabályozáson kívül módosul még a törvény m elléklete is. Néhány községgel kiegészülnek a borvidékek, valamint a bortermőhelybe sorolt települések listája.
