Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 17 (80. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
234 Tisztelt Képviselő Úr! Csak azért fejezem be a felsorolást, mert az idő m lassan lejár. Tehát azzal zárom, hogy ha ön szerint ez egy szomorú év volt, akkor szívből kívánom magunknak azt, hogy még hasonló szomorú éveink legyenek a következő időszakban. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekl er Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Pásztohy András frakcióvezető úr, az MSZP képviselője, „Aszály van, cselekednünk kell!” címmel. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Vidé ki képviselőként járva az országot azt látom, mezőgazdasági gazdálkodóként azt tapasztalom, hogy ismét nyakunkon az aszály. Térségenként és növénykultúránként ugyan eltérő mértékben, de sajnos folytatódik az elmúlt évhez hasonló aszályos időszak, annak a m ezőgazdaságra, a termelőkre és a társadalomra gyakorolt minden kedvezőtlen hatásával. Elszomorító dolog érzékelni főként az Alföldön, de a többi tájegységünkön is, hogy többségében alig térdig érő, ritka és a kényszerérés jeleit mutató gabonatáblákat látha tunk. Szűkebb hazámban, Somogyországban az aszály mértéke a legnagyobb a déldunántúli térségben. A sokévi átlagnál mintegy 120 milliméterrel kevesebb csapadék hullott az első öt hónapban. Már most látszik, hogy kalászosokból jó, ha 33,5 tonna/hektárt tud unk betakarítani, a gyengébb adottságú területeken még ennél is szerényebb terméseredményeket várhatunk. A tavaszi vetésű növényeknél is elmondható a csapadékhiány okozta depresszió, s ez nemcsak a kukorica alacsony hozamát jelzi előre, hanem a dráguló tak armányköltségeket is. Kétségkívül az is igaz, hogy az aszály okozta terméskiesés nagyságát kedvezően befolyásolja az adott növény esetében alkalmazott agrotechnika időbelisége és minősége is, de döntő kérdés a csapadék mennyisége és minőségi eloszlása. Az aszály sújtotta termelőket rendkívüli módon foglalkoztatja, és jövőbeni fennmaradásukat, megélhetésüket is döntően befolyásolhatja, hogy a már keletkezett és a későbbiekben esetleg várható aszálykáraink enyhítését segítie a kormányzat. Éppen ezért az Orsz ággyűlés mezőgazdasági bizottságának ellenőrző albizottsága is foglalkozott legutóbbi ülésén a termelőket ért várható aszálykárok és az enyhítésüket célzó tervezett intézkedések összefüggéseiről. Akkor is felhívtuk a kormány figyelmét a károk felmérésének folytatására és az azok kompenzálására irányuló intézkedések előkészítésére. Úgy vélem, a társadalom többi tagját kimondatlanul is érdekli az, hogy vajon meglesze az ország kenyere, illetve a mindennapos élelmiszerszükségletük megfelelő mennyiségben, min őségben és elfogadható áron biztosítva lesze. Mindannyian láttuk és éreztük az elmúlt évi aszály okozta kártételt, amely a felmérések alapján több mint 40 milliárd forintos kiesést okozott a mezőgazdaságban. A kormányzat ennek a kiesésnek mintegy 40 száza lékát kárenyhítésként biztosította a termelőknek. Most ismét nehéz helyzetben vagyunk, ezért fordulok a kormányhoz, illetve államtitkár úrhoz. A gazdálkodók érdekében kérdezem, hogy a kormány milyen lépéseket tett, illetve tesz azért, hogy az aszály okozta terméskiesés mértékét folyamatosan figyelemmel kísérje annak érdekében, hogy a szükséges intézkedéseket időben meghozhassa. Kérdezem továbbá, hogy az eddigi tapasztalatok mit mutatnak, milyen hozamkiesés várható növénykultúránként. Gondolkodike a tárca a bban, hogy a további károk enyhítése, illetve elkerülése érdekében az öntözést folytató gazdák részére az öntözővíz díját támogatásban részesítike? Gondolkodnake az erdőket sújtó károk számbavételén és enyhítésén? Végezetül kérdezem miniszter urat, illet ve államtitkár urat, hogy a kormány foglalkozike az aszálykárok enyhítésével, egyáltalán milyen kárenyhítésre számíthatunk mi, gazdálkodók. Ez azért fontos számunkra, mert tartalékaink kimerültek, így saját forrásból az árbevételt és a
