Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
212 finanszírozni, vagy akár azt is elmondhatjuk, hogy például még azon is vita van, hogy milyen nyelven beszéljenek a csángók. Ezek után termész etesen nem csoda, hogy ha a magyar kormány, illetve a magyar parlament hoz egy törvényt - nevezzük státustörvénynek , ami semmi másról nem szól, mint arról, hogy ezeket a nagyon erőteljes asszimilációs törekvéseket megpróbálja megállítani vagy lassítani e zeknek hatását, az nyilvánvaló, hogy azokban az országokban, ahol ezek a nagyon erős asszimilációs törekvések megvoltak, ez élénk nemtetszéssel fog találkozni, hiszen ezekben az országokban a lakosság erre szocializálódott. Igazából ide vezethető vissza a státustörvénnyel való szembenállás. Egyszerűen nagyon sokan érezték, hogy az az asszimilációs folyamat, amely nagyon gyors volt az elmúlt években, ha jól megcsináljuk ezt a törvényt és jól végrehajtjuk, le fog lassulni. A törvénymódosításról. Nagyon sokszo r elhangzott itt, hogy a határon túli magyar szervezetek mögött annyian állnak, hogy tulajdonképpen úgy tekinthetjük, mintha a határon túli magyarság 98 százaléka elfogadta volna ezt a módosítást. Azért hadd mondjam el, hogy most voltam, nem túlságosan rég en Erdélyben másfél hétig. Nem nagyon találkoztam ott olyan emberrel, akinek tetszett volna az, hogy kikerült a törvényből az egységes magyar nemzetre való hivatkozás. Például Czirják érseki helynök úr nagyonnagyon keményen bírálta ezt a módosítást. De mo ndhatom, hogy Tőkés református püspök úr is nagyon keményen bírálta ezt, de azt kell mondjam, hogy nemcsak az egyházi vezetők, hanem - elég sok helyen megfordultam - bármerre mentem, nagyon zokon vették, hogy a magyar kormány, a magyar parlament egyszerűen kihúzza azt, hogy az egységes magyar nemzethez való tartozásra utaljon a törvény. Azt érzik, hogy valamit elvettek tőlük, valamiben elbizonytalanodott a magyar kormány. Nem hajlandó még azt sem mondani a határon túli magyaroknak, hogy ők az egységes magya r nemzethez tartoznak. A menyasszonyom felvidéki leány, azt kell mondjam, hogy szintén ugyanez a helyzet: a Felvidéken sem találkoztam olyan emberrel, aki ezt a módosítást üdvözölte volna. Hogyan is jöhet ki mégis az az arány, amelyre önök olyan előszerete ttel hivatkoznak? Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy ha önök megkérdezték volna a határon túli magyar szervezetek képviselőit, akik itt voltak a vitán, az egyeztetésen, a MÁÉRTon, hogy mi a véleményük, benne maradjone az egysége s magyar nemzetre való hivatkozás a törvényben vagy pedig nem, akkor meggyőződésem, hogy szinte kivétel nélkül megszavazták volna, támogatták volna, hogy benne maradjon. Olyan ez az egész dolog, tisztelt képviselőtársaim, mint a salátatörvények. Van egy na gy csomag, abba beletuszkolunk mindenféle dolgot, és erre egységesen azt kell mondani, hogy igen vagy nem. De ha megkérdezik különkülön a résztvevőket arról, hogy mi a véleményük, akkor messze nem ezt a véleményt kapják - az egységes nemzethez való tartoz ásról biztos, hogy nem. Azt kell mondjam, hogy Tabajdi képviselő úr felsorolt itt jó néhány területet, jó néhány klasszikus szórványközpontot, Dévát, Kőhalmot, Érfalvát, Válaszutat. Nekem az elmúlt hetekben volt szerencsém Böjte atyával, Kőhalomban Szegedi Lászlóval, Érfalván Kathó Bélával, Válaszúton Kallós Zoli bácsival találkozni, és az a tapasztalatom, még egyszer elmondom, hogy sehol sem rajonganak a státustörvény módosításáért. Tabajdi képviselő úr, ha itt lenne, javasolnám neki, hogy keresse meg Böjt e atyát, Szegedi Lászlót, Kathó Bélát, Kallós Zoltánt, és kérdezze meg az ő véleményüket. Kérdezze meg, ha már rájuk hivatkozott, hogy mi az ő véleményük a státustörvény módosításával kapcsolatosan. Azt hiszem, meglepődne, vagy ha legalábbis meghallgatná a véleményüket, nem hivatkozna rájuk itt, a parlamentben többet. Az oktatásinevelési támogatásról: kulcskérdés ez a terület. Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy arra semmilyen magyarázatot nem kapunk, hogy eddig miért nem kapták meg az oktatásinevelési támo gatást. Miért nem kapták meg, államtitkár úr, az oktatásinevelési támogatást a gyermeket nevelő magyar családok 2002ben? Miért nem kapták meg eddig 2003ban? A törvény hatályos volt, érvényben volt.
