Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - HORN GYULA (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - HORN GYULA (MSZP):
200 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Eörsi Mátyás képviselő úr azt mondta, hogy kooperálni kellett volna a státustörvény elfogadása előtt a szomszédainkkal. Az t gondolom, hogy ha szétnézünk, mi történt a törvény elfogadása után, képviselő úr, azt láttuk, hogy az összes környező ország, az OrbánNăstasemegállapodás után Románia is, ezt a törvényt elfogadta. Egyetlen ország volt, amelyik nem, ez az ország Szlovák ia volt. Sőt, ráadásul talán éppen a kooperáció jegyében, éppen az MSZP kicsit a xenofób érzéseket felkorbácsolva jött elő a választási kampányban azzal, hogy 23 millió román fogja elözönleni Magyarországot. Nem gondolja a képviselő úr komolyan, hogy ezt i s a kooperáció jegyében tették. De azt kell mondjam, hogy a felpuhított tervezettel, ami most előttünk van, nézzük meg, hogy mennyivel jobb a helyzet. Önök ezek szerint egyeztettek egy éven keresztül. Én azt olvasom ki az újságokból, hogy Szlovákia nem aka rja elfogadni ezt a törvényt, hiába egyezkedtek bármennyit is velük, és azt látom, hogy Románia is most a felpuhított törvénnyel szemben több aggályát fogalmazta meg, mint az előzővel, amire egyébként rábólintott. (Németh Zsolt: Így van!) Ez az egyéves egy ezkedés eredménye. Nincs egy csepp kétségem sem, képviselő úr, hogy mondjuk, az lesz az eredmény, hogy Románia rá fog bólintani a törvényre, csak mondjuk, a Gozsdu Alapítványt fel kell tölteni néhány százmillió magyar forinttal a magyar állampolgárok, adóf izetők pénzéből. Ez lesz az eredménye az önök hosszú kooperációjának; egyéves egyezkedés és tárgyalás után semmivel nem jobb a szomszédos országokkal kapcsolatosan a helyzet, mint volt egy évvel ezelőtt. (Németh Zsolt: Így van! - Németh Zsolt tapsol.) ELNÖ K (Harrach Péter) : Most következik az írásban előre jelentkezett felszólaló képviselők közül elsőként Horn Gyula képviselő úr, MSZPfrakció. Megjegyzem, időkerete nincs ezeknek a felszólalásoknak, egyedül az önmérséklet. HORN GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Engedje meg, hogy együttérzésemről biztosítsam, hogy ilyen sokáig itt van velünk. ELNÖK (Harrach Péter) : Közösen vagyunk itt. HORN GYULA (MSZP) : Én csak azért pöccentem be egy pillanatra, mert itt már többen szóltak, aztán újból szót ké rtek ugyanabban a témában. Legyünk a többiekre, másokra is tekintettel! Nos, Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselőtársaim! Meg kell mondanom önöknek, én azt hittem, hogy ez a törvénytervezetmódosítás aztán sima út, mindenki boldogan fogadja, minden feltétel adott ahhoz, hogy egy ilyen nemzeti ügyben nemzeti egység legyen. Ezt alapoztam mindenekelőtt arra, hogy azért ez jelentősen bővíti, szélesíti, erősíti a határon túli magyarságnak nyújtható támogatást; egyetértettek ezzel a legilletékesebbek, vagyis a hat áron túli magyarok szervezetei; ez végre megfelel az európai elvárásoknak és normáknak; és végül, de nem utolsósorban ez olyan ügy, amely jelentős mértékben erősítheti Magyarország nemzetközi tekintélyét. Mert ne felejtsük el, hogy ha egyegy feszültségfor rást meg tudunk szüntetni, és úgy tudunk előrelépni ebben az ügyben is, hogy meg tudjuk valósítani a kedvezménytörvény céljait, szándékait, akkor ez már biztos, hogy siker. Erre mi történik? Minden feltétel adott - a Fidesz elutasítja. Meg kell mondanom Né meth Zsoltnak, hogy meglepődtem azon, amit mondott jó múltkor is itt, a parlamentben meg most is, mert ha a lényeget nézi, akkor nem hiszem, hogy azok az ellentétek fennállnának, amiket ő felsorolt. A másik: arra gondoltam, hogy több mint 75 éve az a vita gyakorlatilag végigkíséri a történelmünket, a magyarság történelmét, hogy hogyan és miként kezeljük a nemzettől elszakított szülőföldjükön élő részek ügyét.