Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
183 Fidesz számára a törvényjavaslat, az eredeti törvény szimbolikus része a fontosabb, és természetesen nem véletlenül, hiszen az ügyben nem elsősorban a határon túli magyarok, hanem elsősorban a belpolitikai indíttatás volt az, ami meghatározta a törv ényjavaslat megalkotóinak gondolatmenetét. Elhangzott a bizottsági vitában, hogy a törvényjavaslat jelenlegi formájában nem vesz el senkitől semmit. Ellenkezőleg, a határon túli magyarok részére további lehetőségeket biztosít az előzőleg elfogadott törvény hez képest, legalábbis nem vesz el semmi olyasmit, amit 2004. május 1je, az ország európai uniós csatlakozása után is meg lehetne tartani. Elhangzott továbbá az, hogy ha a törvényjavaslat a szomszédos államokban élő magyarokról szól, ha a törvényjavaslat arról szól, hogy hogyan kíván a Magyar Köztársaság segítséget nyújtani, hozzájárulni a szomszédos államokban élő magyaroknak nemzeti identitásuk megőrzéséhez, akkor ez a nemzeti identitás ma, a XXI. században nemcsak a magyarság tekintetében, hanem minden nemzet tekintetében mindenekelőtt és elsősorban kulturális identitást jelent. A törvényjavaslatnak tehát az az álláspontja, hogy a szomszédos országokban élő magyarok számára a magyar nyelven történő oktatáshoz, a magyar kultúrához való kötődéshez, a magya r kultúra ápolásához kíván segítséget nyújtani, mindenesetre a törvényjavaslat eredeti szándékának megfelelően, az ottani magyarság kulturális identitásának megőrzését, magyarként az adott országban, szülőföldjükön történő megmaradásukat szolgálja. Az okta tási bizottság többsége ezért a törvényjavaslatot támogatja, és az Országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kisebbségi vélemény ismertetője Révész Máriusz, a bizottság alelnöke. Öné a szó. RÉV ÉSZ MÁRIUSZ , az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy egészen abszurd az, ami itt ma folyik; hajnali háromnegyed háromkor kerül sor a bizottsági vélemények vitájára egy olyan fontos törvény esetében, ami nem is csak a magyarországi magyarokat, hanem a határon túli magyarokat érinti. Azt gondolom, már önmagában ez a tény is sok mindent elárul a kormányzat hozzáállásáról. Az oktatási bizottsági ülésen is nem véletlenül az első n agy probléma az volt, hogy az egységes magyar nemzetre való utalás teljes egészében hiányzik a mostani preambulumból. Többször megkérdeztük a minisztérium képviselőjét, hogy miért van ez. Semmilyen érdemi választ nem tudott adni erre a kérdésre. A vita sor án azonban kiderült, hogy nem véletlenül maradt ki. Ugyanis a törvény, a címével ellentétben nem is a határon túli magyarokról szól. Az előző törvénynek volt egy világos koncepciója, ami azt mondta, hogy aki magyarnak vallja magát, az jogosult a támogatásr a. És magyarnak vallani magát a magyarigazolvány kiváltásával tudta. Most ez a koncepció megváltozott, és azt mondják, hogy mindenki, aki magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában folytat például tanulmányokat, az jogosult a támogatásra - de ehhez nem kell feltétlenül magyar legyen. Innentől kezdve a bizottsági ülésen kiderült, hogy a cím önmagában nincs is koherens, szoros összefüggésben a törvénytervezet tartalmával, hiszen ez a törvény, amelynek az a címe, hogy a határon túli magyarokról szóló törvé ny, nem is feltétlenül a határon túli magyarokról szól. Abban az esetben, természetesen ezt jeleztük, lehet egy ilyen törvényt is hozni, de akkor vagy ennek a törvénynek a címét kell hozzáigazítani a törvényhez, vagy pedig egy külön törvényben kell azoknak az ügyét szabályozni, akik egyébként nem tartják magukat magyarnak, de magyar nyelven tanulmányokat folytatnak vagy magyar kultúra tárgyában tanulnak. A módosítás után, még egyszer mondom, nem feltétele a támogatásoknak és a kedvezményeknek, hogy valaki m agyarnak vallja magát. Ez alapvetően átírja azt a koncepciót, ami az előző törvényben szerepelt. (2.40) Oktatásinevelési támogatás. Az egyik kisebb gond, hogy a mostani törvénytervezet megfogalmazása szerint ez nem terjed ki az óvodás korúakra, márpedig a szórványtelepüléseken