Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
181 Furcsa helyzet állt elő az emberi jogi bizottság június 4i ülésén: a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény módosítását az előterjesztő képviseletében jelen lévő köztisztviselő néhány szóban indokolta, utána hozzászólás sem kormánypárti, sem ellenzéki oldalról nem hangzott el. Szavazás következett: 11:9 arányban a bizottság általános vitára alkalmasnak találta a törvénymódosítást, és meglepetésre azért előadót áll ított mind a többségi vélemény ismertetésére, mind a kisebbségi vélemény ismertetésére. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy a vitában el nem hangzott kisebbségi véleményt most a parlament plenáris ülésén is talán ismertethetem. De én nem akarom rabolni az önök idejét, hiszen május 26án itt, a Házban, amikor a kormány a Házszabálytól való eltéréssel nyújtotta be ezt a törvényt, akkor a FideszMagyar Polgári Szövetség álláspontját Németh Zsolt frakcióvezetőhelyettes úr már elég részletesen kifejtette. Most a külügyi bizottság kisebbségi véleményének előadójaként Nagy Gábor Tamás képviselő úr gyakorlatilag nagyon szépen, összeszedetten ismételten elmondta a kifogásainkat a benyújtott törvénymódosítási csomaggal kapcsolatban. Ezt lehetne tovább ragozni, de ne m teszem. Viszont engedtessék meg, hogy én is megjegyezzem harmadjára: a külügyminiszter úr elmondta az expozéját és elment. Mi itt most birkózunk egymással, ameddig bírjuk energiával, elmondjuk az érveinket pró és kontra, viszont amikor az általános vitáb an elhangzottakra a külügyminiszter úr válaszolni fog, akkor nem hajnali fél három lesz, hanem nappal lesz, a karzaton a sajtó itt fog ülni, és gyakorlatilag a sajtóban prompt más nem fog megjelenni, csak a kormány álláspontja ezzel kapcsolatban. Ez elég é rdekes és elég furcsa eljárási mód, hogy egy ilyen törvényt, amely a Kárpátmedencében élő magyarságnak igen fontos, lelkileg is, érzelmileg is igen fontos törvény, amellett, hogy bizonyos kedvezményekben részesíti a szomszédos országbeli magyarokat, ilyen módon ledegradálva tárgyalja a parlament ennek a módosítását, és úgy gondolom, ez nagyonnagyon rossz fényt vet mind az előterjesztőre, mind a napirend összeállítójára, mind az egész magyar parlamentre, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm. (Taps az ellenz ék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. A költségvetési bizottság szintén visszavonta az előadóját, a kisebbségi véleményt viszont Domokos László képviselő úr képviseli. Öné a szó. DOMOKOS LÁSZLÓ , a költségvetési és pénzügyi bizottság kise bbségi véleményének ismertetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt eltávozott Miniszter Úr! Valóban, a kis magyar groteszk kategóriájába tartozik az, amit most már többedik törvény kapcsán művelnek itt velünk, hiszen talán ha még be lett vo lna nyújtva egy alkotmánymódosítás, még azt is ez elé tették volna, hogy a hajnali órákra maradjon ennek a vitája. El kell mondanom, hogy a költségvetési és pénzügyi bizottság ülésén viszont, ellentétben az előző hozzászólóval, hosszas vita alakult ki, ame lyben a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosításával kapcsolatban jó néhány kifogás fogalmazódott meg. A bizottsági ülésen többször felmerült, miért kellett teljesen átdolgozni e törvény szövegét. Amikor a parlament először döntött, az t az Országgyűlés közel 90 százalékos arányban fogadta el. Miért látja mégis szükségét a kormány a státustörvény kiüresítésének? Legelőször elvi kérdésként vetődött fel, hogy az egységes magyar nemzetre való utalás kikerül a törvényből. Miért nem vállalhat ó a szocialistaszabad demokrata kormány számára az egységes magyar nemzet alapelve? Igaz, akkor tudtuk, a szabad demokraták már akkor sem vállalták ezt, amivel korábban egyébként az MSZP egyetértett. (2.30) Kérdésként merült fel, miért nem juttatja a korm ány kifejezésre a törvényben, hogy a határainkon túl élő magyarok a nemzethez tartoznak. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapelveken túl több konkrét probléma is felmerült. Kifogásolta a bizottság kisebbsége, hogy a magyarigazolványt a törvény más hatályaitó l elválasztják. Ezzel
