Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - A közszolgálati média-részvénytársaságok alaptőke-emelésére szolgáló költségvetési célelőirányzat elosztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - KISS ATTILA (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szájer József): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
163 bizottság ellenzéki tagjai a költségvetési bizottság ülésén ezen önálló indítvány most már többszöri tárgyalása folyamán is. Éltünk egy olyan ügyrendi indít vánnyal, amely ügyrendi indítványt a bizottság többsége nem támogatta. Mi úgy gondoltuk, ez az indítvány megoldást jelenthetne azokra az aggályokra, megoldást jelenthetne azokra a bizonytalansági tényezőkre, amelyeket nemcsak mi, a bizottság ellenzéki tagj ai, hanem például a Magyar Rádió kuratóriumának elnöke vagy a Hungária Televízió bizottsági ülésen jelen lévő képviselői is megfogalmaztak. Ennek az ügyrendi javaslatnak a lényege pedig abban állt, hogy arra kértük a költségvetési bizottságot, csak részben tárgyalja ezt a bizottsági önálló indítványt. Tárgyaljuk meg a Hungária Televízió Közalapítványnak, illetőleg a Magyar Rádiónak nyújtandó költségvetési támogatást, valamint az alaptőkeemelést, és a Magyar Televízió esetében pedig várjunk ezzel a procedúr ával mindaddig, ameddig a költségvetési bizottság meg nem tárgyalja az Állami Számvevőszék vonatkozó jelentését. Merthogy az Állami Számvevőszéknek ez a bizonyos jelentése megérkezett a képviselőkhöz, annak részletes és alapos elemzésére még természetesen nem juthatott minden esetben idő, azonban a részletek tanulmányozásából egyértelműen kiderült számunkra, hogy az Állami Számvevőszék komoly hiányosságokat és visszásságokat állapított meg a Magyar Televízió működésében és gazdálkodásában. Éppen azért, hogy ezekre a hiányosságokra, visszásságokra felhívjuk a figyelmet és közös választ találjunk, azt indítványoztuk, hogy a Magyar Televízió esetében most ne kerüljön sor az alaptőkeemelésre szolgáló költségvetési célelőirányzat felosztására, hanem csak a Hungá ria Televízióról és a Magyar Rádióról beszéljünk; arról a két médiumról, amelynek gazdálkodása sokkal jobb, mint a közszolgálati televízióé, a Magyar Televízióé. (1.00) Azt gondolom, ebben nem lehet vita egymás között, hiszen a szakmai adatok, tények ezt t ámasztják alá. Éppen ezért ez a javaslat véleményünk szerint közgazdasági szakmai szempontok szerint is nagyon komolyan támadható. Támadható, mert azt az üzenetet hordozza magában, amelyet megint nemcsak mi, hanem a médiumok képviselői is megfogalmaztak a költségvetési bizottság ülésén, hogy ez a javaslat bizony azt üzeni, hogy amennyiben felelőtlenül, nem teljesen átgondoltan, szakszerűtlenül gazdálkodik valaki, akkor az jöhet a parlamenthez, jöhet a parlament költségvetési bizottságához, és a gazdálkodásb an lévő lyukakat, hiányokat majd a parlament költségvetési bizottsága ki fogja pótolni. Ha helyesen gazdálkodunk, ha rendesen, körültekintően gazdálkodunk, akkor pedig jóval kisebb támogatásra tarthatunk igényt, mint amennyire normális körülmények és igazs ágos elosztási elvek alapján igényt tarthatnánk. Tehát én azt gondolom, hogy mindenképpen érdemes és ildomos volna az Állami Számvevőszék jelentésének tükrében majd újra meggondolni a Magyar Televízió számára juttatandó alaptőkeemelést. Érdekes volt, hogy a bizottsági tárgyalás első alkalmakor a Magyar Televízió Közalapítványának elnöke azt mondta, hogy ez a pénz azért is fontos számukra, mert ezzel biztosítható majd a közszolgálati televízió politikai függetlensége. Azt gondolom, hogy ebben a mondatban, b urkoltan ugyan, de megjelenik annak az állításnak az igazsága, amelyet Szalai Annamária képviselőtársunk az előbb már elmondott, hogy a Magyar Televízió politikailag bizony nemhogy nem korrekt, de nem is független, hiszen valóban azok az urak és hölgyek, a kik feltűnnek a Magyar Televízió képernyőjén, és nagyon komoly pénzösszegekre tesznek szert a Magyar Televízióval megkötött szerződések folyamán, azok az urak és hölgyek bizony nem az árokbetemetés eszméje mentén fogalmazzák meg közéletű szerepvállalásaik folyamán nyilatkozataikat. Éppen ezért azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a Magyar Rádió és a Hungária Televízió Közalapítványa a javaslatban foglaltnál jóval magasabb támogatást érdemel, és javasoljuk azt az Országgyűlésnek is, hogy a Magyar T elevízió Közalapítvány számára csak az Állami Számvevőszék jelentésének megtárgyalása után juttasson alaptőkeemelést.
