Országgyűlési napló - 2003. évi nyári rendkívüli ülésszak
2003. június 16 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ):
16 ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett SzentIványi István frakcióvezetőhelyettes úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából, “Egyre közelebb Európához” címmel. Tekintettel arra, hogy számítógépes rendszerü nk már működik, kérem szépen frakcióvezetőhelyettes úr mikrofonját bekapcsolni. Öné a szó, frakcióvezetőhelyettes úr. DR. SZENTIVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az elmúlt héten két fontos esemény történt az európai egységfolya mat történetében. Az első, hogy az Európai Konvent, az európai alkotmányozó gyűlés befejezte érdemi munkáját, és letette az asztalra Európa jövendő alkotmányának első két érdemi fejezetét. A második fontos esemény pedig: Csehországban sikeres, eredményes é s érvényes népszavazást tartottak. Előbb az utóbbiról: a csehországi sikeres népszavazással gyakorlatilag mind a négy visegrádi országban sikerrel zárult a népszavazás folyamata. Ez az a négy ország, amelyre egész Európában a leginkább figyelnek, hiszen ez az a négy ország, amelynek a felvétele a most felvételre kerülő tíz ország lakosságának több mint 80 százalékát adja, és GDPben még ennél is nagyobb mértékét. Nem véletlen, hogy ekkora figyelem övezte mind a négy ország népszavazását, és nem véletlen, ho gy örülhetünk annak, hogy mind a négy országban sikeres volt. Kétségtelen, hogy a részvételi arányokat illetően minden országban voltak problémák, talán a leginkább nálunk, de a többiekben is, ugyanakkor az is kétségtelen, és elsősorban most erre kell konc entrálnunk, hogy az igenek aránya mindenütt sokkal magasabb volt, mint amire számítani lehetett volna: 77 százaléktól 90 százalékig terjedő mértékben nyilvánítottak igennel véleményt a visegrádi országok állampolgárai. Ezzel tehát egy nagy és döntő lépést tettek a sikeres európai csatlakozás felé. Tudnunk kell azt is, hogy ezzel nem zárult le a folyamat, nekünk is vannak még teendőink, nem is kevés. Ahhoz, hogy ez a csatlakozás ne csak bekövetkezzen, hanem valódi sikert jelentsen országaink számára - és mos t már elsősorban Magyarországra gondolok , bizonyos feltételeket meg kell teremtenünk, amelyek még hiányoznak. Itt szeretném felhívni a figyelmet a hiányzó intézményrendszer kiépítésének felgyorsítására. Ez vonatkozik elsősorban a mezőgazdaság területén é rzékelhető intézményrendszeri lemaradásokra, de vonatkozik természetesen a területfejlesztés esetében fennálló hiányosságokra is. Tehát tudjuk, hogy vannak hiányosságaink, erre nagyon nyomatékosan felhívták a figyelmünket. Úgy érzékelem, hogy a kormányban megvan az akarat és a szándék a hiányosságok felszámolására. A másik fontos feladat, ez mindannyiunkat érint, tisztelt képviselőtársaim, a jogharmonizáció befejezése. A következő fél évnek központi eleme kell legyen itt, a parlamentben is az európai uniós jogharmonizációs folyamat felgyorsítása. Szerencsére, ezen a téren jól állunk, de néhány törvény elfogadására feltétlenül szükség van ahhoz, hogy eredményesen illeszkedjünk be; elsősorban például az európai parlamenti képviselők megválasztására vonatkozó t örvényre gondolok, valamint a parlament és a kormány viszonyát rögzítő törvény elfogadására, amely a működésünket biztosítani fogja. Végezetül fontos a közvélemény érdemi felkészítésének is a folytatása, különös tekintettel az egyes, az Unióval közvetlen k apcsolatba kerülő csoportok felkészítése. Ami pedig a Konventet illeti, tisztelt képviselőtársaim, hadd mondjam el azt, hogy a Konventben egy mindannyiunk számára vállalható, elfogadható kompromisszum született. Ez természetesen kevesebb annál, mint amit m agunk számára reméltünk, de több annál, mint amit akár az utolsó napokban is előre jelezni lehetett; egy olyan kompromisszum, amivel együtt fogunk tudni élni; egy olyan kompromisszum, amely mindenképpen Európa és az európai egységfolyamat történetében komo ly mérföldkövet jelent, egy nagy előrelépést a majdani egységes Európa felé. Ennek a kompromisszumnak Magyarország is aktív részese volt. Kidolgozásában a kormányzati képviselők és a parlamenti képviselők, a Konvent tagjai, Vastagh Pál és Szájer József kép viselő úr, illetve