Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. június 2 (76. szám) - Az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16-án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3682 Az afrikaieurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az afrikaieurázsiai ván dorló vízimadarak védelméről szóló, Hágában 1995. június 16án aláírt nemzetközi megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és a határozathozatal. Az előterjesztést T/4029. számon, a külügyi bizottság ajánlását T/4029/1. számon, az előterjesztő által készített leírási hibajegyzéket pedig T/4029/2. számon kapták kézhez. Kérem a tisztelt Országgyűlést, nagy figyelemmel kísérje Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának felszólalását. A min iszter úré a szó! DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! “Azt mondja a varga,/ nem ér ő most arra,/ mert ő most a csizmát/ nagy uraknak varrja./ Darunak, gólyának,/ a bölömbiká nak,/ kár, kár, kár, nem ilyen/ akárki fiának!” Talán emlékezni tetszenek Móra Ferenc örök érvényű versére a cinege cipőjéről, amelyben szegény cinegének - aki nem tartozik ennek a szép nevű törvénynek a hatálya alá , nem jutott cipő. Ilyen késői órán sor ra kerülve engedjék meg, hogy ne tegyek eleget azoknak az unszolásoknak, amelyek a szünetben hangzottak el, hogy egyenként és fajonként indokoljam annak a kétszáz madárfajnak (Derültség.) a védelmét szolgáló szükségességi intézkedéseket, de engedjék meg, h add térjek ki arra, miért indokolt ennek az új jogszabálynak az elfogadása. A Földön velünk együtt élő állatokat, növényeket, csodálatos összehangoltsággal felépített, finoman szabályozott életközösségeket sokféle emberi hatás veszélyezteti, és mi - úgy ér zem - igen kevésszer szentelünk figyelmet annak, hogy ezek a hatások milyen mélyek és mennyire érintenek bennünket, mennyire érintik a jövőnket, mennyire érintik a földi életet egészében. Sokkal inkább vagyunk elfoglalva azokkal az ügyekkel, amelyek a mind ennapjainkban emberekemberek közötti konfliktusokat jelentenek, ahogy ezen a napon is ennek szép számmal tanúi lehettünk. Annak, hogy azok az élőlények, amelyek ezen a Földön élnek, ne kerüljenek még nagyobb veszélybe, mint amilyenben vannak, különböző ne mzetközi természetvédelmi egyezmények próbálnak valamiféle segítséget nyújtani. Ezekhez az egyezményekhez Magyarország rendre csatlakozott, például a kereskedelem negatív hatásainak mérséklésére a washingtoni, a vizes élőhelyek védelmére a ramsari, az euró pai élővilág védelmére a berni, az élővilág sokféleségének legátfogóbb védelmére pedig a riói biodiverzitás egyezményhez, míg a vándorló fajok speciális gondjaira pedig a bonni egyezményhez. Ez a bonni egyezmény, amelynek Magyarország 1986 óta részese, az egyes költöző fajok vándorlási útjába eső országok közös cselekvési programjait, védelmi stratégiáit rögzíti, és az országokat további megállapodások kötésére ösztönzi. Ennek szellemében jött létre 1995ben Hágában az afrikaieurázsiai vándorló vízimadarak védelméről szóló megállapodás is, amelynek fajlistáján közel kétszáz védelmet igénylő madárfaj szerepel, amelyek közül 110 él hazánkban. Kérem a tisztelt Házat, tekintsen most el attól, hogy mind a kétszáz nevét és latin megnevezését felsoroljam. Magyaror szág az Országgyűlés 2002 szeptemberi határozata alapján tavaly decemberben csatlakozott a megállapodáshoz azzal a fenntartással, hogy a vizes élőhelyeken történő vadászat során az élővilágra mérgezési veszélyt jelentő ólomsörét használatát 2005 augusztus közepéig szünteti meg. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk kis mérete ellenére nyugati és más európai viszonylatban is gazdag élővilággal, páratlan szépségű természeti tájakkal rendelkezik. Úgy érzem, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezeket megőriz zük, de nem csupán azért, mert biológiai funkcióik és a számunkra fontos érzelmi értékeik fontossá teszik, hanem egyszerűen azért, mert itt vannak. Itt
