Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
100 Ahogy a volt szabad európások fogalmaztak: az újságírás klasszikus értékei é s etikai követelményei alapján állva az a kép alakul ki, hogy Magyarországon mindinkább torzul és pártfüggővé válik a sajtónyilvánosság. A független köztájékoztatásnak nincs esélye a kibontakozásra, az állami és magánkézben lévő médiában politikai nyomásgy akorlás érvényesül, egyre nehezebbé válik a tájékozódás valós tényekről, aggályos mértékben szűkül az eltérő nézetek kifejezésének és megértésének lehetősége - írják a szabad európások. A dokumentum szerint mindazok, akik szilárdan hiszik, hogy a demokrati kus értékrendszer pluralizmusát csakis az információ szabad és független áramlása biztosíthatja, aggodalommal figyelik a fejleményeket. Tisztelt Országgyűlés! A szabad európásokkal egyet kell értenünk abban, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbé n meg kell teremteni a kiegyensúlyozott köztájékoztatást, amely garantálja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a civil társadalom egészének képviseletét, és megfelelő teret biztosít a mindenkori hatalom bírálatának. Köszönöm f igyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kérdezem, a kormány részéről kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Tisztelt Országgyűlés! Weszelovszky Zoltán képviselő úr "Ferde szándék, rossz szem lélet - káros következmények" címmel kíván napirend után felszólalni. Megadom a szót. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy már ma is, úgy az elmúlt napokban és hetekben az MSZP több prominense is felszólítot ta a Fideszt, hogy tegyen, úgymond, hitet az Európai Unióba való belépés mellett. Ezt a kívánalmat aztán a hírközlés sok helyütt és sokszor elismételte, az MSZP közeli sajtó pedig központi témaként oda juttatta, hogy a Fidesz nem is akarja az Európai Uniób a való belépést, sőt szemben áll vele. Megdöbbentett ez az újfent negatív kampány. Nem értettem, mi lehet ennek az értelme. Ez késztetett arra, hogy gondolkodjam a dolgon, és ennek eredményeként két következtetésre jutottam. Mivel mindkettő több vagy más, mint a konkrét felszólítás aktualitása, ezért legalább napirend után szeretném rájuk felhívni a figyelmet. Az ügy egyik konklúziója az lett, hogy itt lényegében nem is az Európai Unió és a Fidesz kapcsolatáról van szó, hanem a Fidesz és a kormány Unióval k apcsolatos tárgyalási politikájáról. Az Európai Unióba való belépés már régen nem "igen" vagy "nem" kérdése, miközben a belenyugvó, elfogadó és helyeslő tárgyalási mód és az érdekképviseleti tárgyalás mind a mai napig vitára és döntésre váró probléma. Ha ugyanis a Fidesz eleget tesz a felszólításnak, akkor evidens módon amellett tesz hitet, hogy mindent elfogad és igenel, amit az MSZPSZDSZkormány felajánl vagy elfogad az Unióba való belépés tárgyalása során. Ez az ellenzék kritikai lényegét semmisíti meg , az ellenzéket saját szerepével fordítja szembe. Ezt bárki felismerheti. Nem véletlen tehát, hogy az MSZP nem a kormányról, hanem az Unióról beszél. Ez bizony trükkös módszer, de mint látható, annyira azért mégsem sikeres, hogy jól elfedje a valóságos, fe rde szándékot. Ez azonban, bár logikusnak vélhető, csak feltételezés részemről. Van egy másik következtetés is, ami a logikán túl bizonyosságot is hordoz: e bizonyosság nem más, mint hogy az MSZP itt is és most is rossz szemlélettel ítél. Ez a rossz szemlé let mindig is meghatározta és eltorzította a minősítéseket. Csak példaként említem, hogy volt idő, amikor a tudományosgondolati munkák minősítését, elbírálását a legmagasabb szinten mennyiséggel, a bárki által megszámlálható betűleütések számával értékelt ék; vagy a nyelvtudást nem az minősítette, akinek erre szüksége volt, hanem meghatározott helyen kiadott bizonyítvány. Nem sorolva a példákat, kérdezem, vajon miért történt ez így. Nyilvánvaló e példák alapján is, hogy az ellentmondásos minősítő módszerek oka az volt, hogy a nyelvtudást kívánó munkahely vezetői, az alkalmazók nem tudták a nyelvet; hogy a gondolati munka minősítése erős kritikai
