Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 4 (54. szám) - Az országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az Országos Fogyatékosügyi Program végrehajtásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekrő... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI, az egészségügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NÉMETH ERIKA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
968 Azt szeretném kérni az Országgyűléstől, hogy fogadja el ezt a jelentést - nem nagyon tehetünk mást ebben a helyzetben , és szeretném megköszönni a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Vidorné dr. Szabó Gyö rgyinek, a határozati javaslat előadójának, a napirendi ajánlás szerint 10 perces időkeretben. DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI , az egészségügyi bizottság előadója, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Kedves Képviselőtársaim! Kedves Vendégeink! Az egészségügyi bizottság, mint az első helyen kijelölt bizottság ezt a J/642. számú jelentést 2002. október 30án tárgyalta meg, immáron másodszor, mert az első ciklusban néhány bizottság ezzel a kérdéssel fo glalkozott. Mind kisebbségi, mind többségi vélemények megfogalmazódtak a bizottságban, azonban úgy döntöttünk, hogy ezeket röviden összefoglalom, és egyben tájékoztatom önöket. Elhangzott, hogy ez a fogyatékosügyi program egy tíz évre tervezett program, am elynek az első évéről, a 2000. évről szól az előttünk fekvő jelentés. Miután 2003at írunk most, nem is nagyon mentünk bele a részletekbe, hanem az alábbiakat állapítottuk meg. Az esélyegyenlőségről szóló törvény hihetetlenül fontos, valóban mérföldkő a jo galkotásunk történetében, és ugyanilyen fontos lenne, hogy a program, amely ennek alapján készült, végrehajtsa a megfogalmazott és jól megfogalmazott célkitűzéseket. Azonban megállapítottuk, elhangzott a bizottsági ülésen, hogy ezt bizony nem sikerült mara déktalanul megtenni. Megemlítettük azt, ami az ÁSZjelentésben is szerepel, hogy például a fogyatékossági támogatás olyan mértékben lett leszűkítve, olyan kevesen jutottak hozzá, hogy a beérkező, körülbelül 46 ezer kérelemből alig több mint 8 ezer vagy köz el 9 ezer kérelmet bíráltak el, és kapták meg a fogyatékosok a támogatást. Megemlítettük továbbá, hogy a támogatói szolgáltatások működése is elégtelen a feltételrendszereit illetően, de nem soroltuk tovább, hanem a következő megállapításra jutottunk. Egy 2000. évi jelentés hibáit és erényeit sem érdemes most taglalni, viszont az nagyon célszerű - és ez a fontos a számunkra , hogy ennek a fogyatékosságait, a hibáit, a hiányosságait leszűrjük, és az időnket és az energiánkat arra fordítsuk, hogy megpróbálju k ezt jobbítani, és valóban egy olyan programmal tudjunk majd ismételten a tisztelt Országgyűlés elé állni, amely maradéktalanul eleget tesz a feladatának. A bizottság ezért 9 igen szavazattal, 5 nem ellenében, illetve 2 tartózkodás mellett a jelentést elf ogadta, és indítványozzuk, hogy a tisztelt Országgyűlés is fogadja el. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, 55 perces időkeret áll rendelkezésre. Elsőként megadom a szót Németh Erikának, a foglalkoztatási bizottság előadójának. NÉMETH ERIKA , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendégek! A foglalkoztatási és munk aügyi bizottság is még a tavalyi évben, 2002. november 11én tárgyalta a J/642. számon benyújtott jelentést az országos fogyatékosügyi program végrehajtásáról, és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről. Ez a bizottság is, mint ahogy az előttem szóló képviselő asszony elmondta, már korábban is tárgyalta ezt a jelentést. Most, 2003ban tehát egy olyan anyagot tárgyalunk, amely egy 3,5 éve elfogadott programnak a 2000. évben történt megvalósulásáról szól. Sajnálatos módon a mi foglalkoztat ási bizottságunkban a foglalkoztatási rehabilitációról nem esett szó, hanem más hangsúlyos kérdés került előtérbe.
