Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 4 (54. szám) - Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Mandur László): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP):
943 Ne felejtsük, az ember alapvető képességei életének első hat évében kialakulnak és meghatározott irányt vesznek. A gyermek születésétől fogva örökmozgó, ezt az ősenergiát játékos formában, a lehető legtöbb sportág megismertetésével a rendszeres sporttevékeny ség felé kell terelni. Ezért a kormányzat, illetve az illetékes minisztérium számára, azt gondolom, alapvető célkitűzés kell legyen a gyermekek sportolása. Ugyanez vonatkozik az iskolai sportra, ahol kritikus kérdés, és azt gondolom, ez alapja valamilyen m ódon a programnak is, hogy a tizenkét évfolyamon kötelező legyen a mindennapos testnevelés, és ennek természetesen a feltételei is meglegyenek. Évek óta komoly pénzügyi támogatásban részesíti a kormányzat egyrészt a mindennapi testnevelés megvalósítását, i lletve - erről kevesebbet szoktunk beszélni, de ez nagyon fontos - az iskolai gerinctorna bevezetését. Ezek mindmind olyan dolgok, amelyek egyegy ponton nagyonnagyon segítik a fiatalok egészségesebb életmódját. Emellett nem szabad elfeledkezni a sport m ögött meglévő tudományos hálózatról sem. Nagyon fontos a Testnevelési Egyetem, mely a normatíván kívül jelentős támogatást kap ezen célok megvalósítása érdekében, illetve az Országos Sportegészségügyi Intézet. Ezek tudják azt a szakmai hátteret megadni, am ely alapján lehetőséget tudunk arra teremteni, hogy az iskolákban, a szabadidős megmozdulásokon minél egészségesebben tudjunk részt venni, és úgy tudjunk részt venni, hogy az egészségünket meg is tudjuk őrizni. Nagyon fontos a fogyatékosok sportja. A minis ztérium - itt a Gyermek- és Ifjúsági Minisztériumról beszélek - működtet egy olyan helyettes államtitkárságot, amelynek az a feladata, hogy a fogyatékosok sportját koordinálja. (11.50) Ennek elsődleges célja tehát a fizikai aktivitás előnyeinek hangsúlyozá sa a fogyatékosok körében, illetve annak segítése, hogy ezek a fogyatékosok valóban sportolni tudjanak. Ennek keretében rengeteg pályázatot írtak ki eddig is. Nagyon fontos azonban, hogy valamilyen módon elérjük, hogy minél több ember tömegesen tudjon spor tolni. Ennek érdekében a kormányzatnak három elképzelése van, amit már most is működtet. Az egyik a Sport 25, a másik a Tartsd a formád akció, a harmadik pedig a Holdsugár akció, amely szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok rendszeres sporttevékenységét s egíti. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy jön az olimpia. 2003ban kezdődik az Olimpiai ötpróba program, amely szintén több tízezer fiatal megmozdulását segíti. De beszélhetnénk akár az atlétikai programról, a Bozsikprogramró l, soksoksok olyan dologról, amely segíteni próbál. Ezeknek a legfontosabb célja, hogy minél többen sportoljanak ma Magyarországon. A jelenlegi statisztikák azt mutatják, hogy ezeknek a kormányzati akcióknak az eredményeként körülbelül a lakosság 10 száz alékát sikerült rászoktatni a rendszeres sporttevékenységre és a mindennapi életük szerves részévé tenni a mozgásgazdagabb életmódot. Azt gondolom, ha komolyan gondoljuk az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programját, akkor ezekkel a célokkal számol ni kell, ezeket meg kell valósítani, hiszen ha a fiatalok egészséges felnőttekké válnak, akkor nem kell kórházba járniuk, akkor nem szorulnak egészségügyi ellátásra, és valóban egy egészséges, tartalmas életet tudnak leélni. Köszönöm. (Taps az MSZP padsora iból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Tízperces normál felszólalásra megadom a szót Kárpáti Zsuzsának, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő asszony! KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hal lgatva a Johan Béla népegészségügyi program vitáját és Lezsák Sándor képviselőtársam hozzászólását - sajnálom, hogy kiment az ülésteremből , azon gondolkodtam el, hogy vajon mindenki megértettee vagy jól értie a programnak azt az üzenetét, amely nem els ősorban az állami gondoskodásra épít, hanem az egyéni motivációkra, és az egyéneket szeretné bevonni abba, hogy az egészségük megtartásáért,