Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. március 3 (53. szám) - A harcászati repülőerők fejlesztéséről szóló 102/2001. (XII. 21.) Ogy. határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
877 Azon felül, hogy a bérleti időszak során végrehajt ásra tervezett átalakítások és a kiegészítő tartozékok járulékos bérlete 28 százalékkal megemeli a közvélemény számára publikált bérleti díjat, a repülőgépek mindezek után is csak nagyon korlátozottan alkalmasak szövetségesi együttműködésre. Egyebek között például továbbra sem lett volna lehetőség légi utántöltésre, és nem vált volna lehetségessé a NATOban alkalmazott harcászati adatátvitel sem. A repülőgépek bérleti időszakot követő megvásárlása esetén velük együtt természetesen a teljes földi támogatóren dszert is meg kellene vásárolni. Egy ilyen elképzelt, de reális változatnak nem tekintett esetben a Gripenprogram költsége 178 milliárd forint lett volna. Amennyiben a repülőgépeket és a földi kiszolgáló eszközöket a bérleti időszak lejártá val, 2014ben visszaadtuk volna a svéd félnek, és újabb, immár a szükséges képességekkel rendelkező repülőgépek beszerzéséről vagy további bérletéről kellett volna gondoskodni, az ismételten jelentős, akár az előző bérleti időszakét meghaladó kiadásokkal j árna együtt. Ha 2014et követően a Gripentől eltérő típusú repülőgép kerül kiválasztásra, abban az esetben a Gripen repülőgépek bérleti időszaka alatt a létesítményi, karbantartási, kiképzési infrastruktúra, a légi és földi személyzet kiképzésére, továbbá a megvásárolt fegyverzet egy részére fordított kiadások feleslegesek, így veszteségnek minősülnének, mivel azokat a jövőben nem lehetne alkalmazni. Éppen ezért vegyük sorra, mi is a harmadik lehetőség: a bérleti megállapodás módosítása. A harmadik változat a megállapodás oly módon történő módosítása volt, amely alapján már teljes egészében lehetségessé válik az országgyűlési határozatban és a NATO vonatkozó dokumentumaiban megfogalmazott célok teljesítése, valamint kedvező pénzügyi feltételek mellett biztos ítja a modernizált, korszerű és NATOműveleti együttműködésre alkalmas repülőgépek hosszú távú alkalmazásának lehetőségét. A módosítás egyik alapvető célja, hogy a program éves kiadásai ne akadályozzák a Magyar Honvédség hosszú távú átalakításának irányair ól szóló 61/2000. országgyűlési határozatban foglalt célkitűzések elérését, és a későbbi években is vállalható terhet jelentsenek a honvédelmi tárca költségvetésében. Az említett NATOkövetelmények teljesítése céljából a bérlet tárgya az úgynevezett JAS39 Gripen EBS HU típus jelzésű változatra módosul, amely a 2001. évi megállapodásban szereplő repülőgépet a NATOkövetelmények szerint tervezett és épített, az utóbbi tíz év technológiai fejlesztéseit tartalmazó változatával cseréli fel. A repülőgép új képes ségei között szerepel a légi utántöltés, a precíziós, földi célok ellen bevethető fegyverzet alkalmazása, valamint a repülőgépek egymás közti és a földilégi hadműveleti harcvezetési központokkal történő kapcsolattartás, adatcsere, a földi bázissal történő titkos adatvonal kezelése. Ezen képességek birtokában a repülőgép már megfelel a 2001 decemberében elfogadott országgyűlési határozat követelményeinek. Ennek alapján a repülőgép ésszerű rendszerben tarthatósági naptári ideje mintegy 3035 év, beleértve a tízéves bérleti, majd az azt követő további használat idejét, amely hosszú távon megnyugtatóan megoldaná a magyar légierő helyzetét. Az új repülőgépek élettartamát a gyártó cég 6 ezer repült órában határozta meg, a korábbi megállapodásban szereplő 4 ezer r epült óra helyett. Ennek megfelelően a módosított bérleti megállapodás szerinti repülőgép hadrendbe állításával és rendszerben tartásával kapcsolatos, a teljes élettartamra vetített fajlagos költségek ilyen arányban alacsonyabbak lesznek. A repülőgépek 200 6 első negyedévétől kezdődően 2007 végéig érkeznek meg a kecskeméti repülőezredhez. Az elmondottakból kitűnően a módosítás alapkoncepciója az, hogy a szükséges képességekkel rendelkező repülőgépeket a tízéves bérleti időszak után maradványértéken megvásáro ljuk, és ezt követően még 2025 évig rendszerben tartsuk. A jelenlegi és a módosított program egyes elemeinek összehasonlítása azt mutatja, hogy a NATO követelményeinek teljesen megfelelő, valóban többcélú repülőgép bérleti díja 15,2 százalékkal, nagyjából 16 milliárd forinttal növekszik a képességhiányos repülőgép díjához viszonyítva a bérleti megállapodás teljes költségén belül.
