Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 25 (52. szám) - A pártfogókra vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
776 eredményességének növelését. Azaz, ha az elkövető az eljárás elkerülhetetlenségét látja maga előtt, az egy jelentős visszatartó erő lehet. Érdekes módo n az egész büntetésvégrehajtási rendszerrel kapcsolatban is ezt tekintették lényeges példának. A vitában elhangzott képviselői vélemények szerint, legalábbis egyes vélemények szerint túl széles körűek a pártfogói jogosítványok a büntetőeljárásban, aminek következtében kiskapuk nyílhatnak a korrupció számára. Úgy vélem, hogy az új büntetőeljárási törvény szabályai alapján egyértelmű, hogy a pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelői vélemény elkészítésekor nem bizonyítást vesz fel, hanem az ügyészi vagy a bír ói döntéshez nyújt segítséget, tehát igazából tájékoztatást ad a terhelttel kapcsolatos különböző tényezőkről. Ehhez természetesen az ügyész, illetve a bíró a későbbiek során aztán már nincs kötve. A pártfogó felügyelő a véleménye elkészítésekor, adott ese tben a tárgyaláson való meghallgatásakor igazából kvázi szakértőként jár el, vagyis vonatkoznak rá a hamis véleményadás törvényes jogkövetkezményei. Mindezek alapján úgy vélem, hogy az ellenzéki képviselő úrnak az imént is megfogalmazódott véleménye megala pozatlan. Néhányan szót ejtettek a költségvetési források szükségességéről. Az Igazságügyi Minisztérium fejezetében 600 millió forint szerepel a pártfogó felügyeleti szolgálat 2003. év második félévi működésének előirányzatára, amely nyilván lehetne több i s, mint minden ilyen pénzforrás, de mi úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi költségvetési viszonyok között ez az összeg elegendő arra, hogy ez a rendszer működésbe léphessen, és őszintén reméljük, hogy a következő évben növekvő támogatásra fog találni a pártfog ó felügyelői rendszer a költségvetés részéről is. Lezsák Sándor képviselő úr a törvényjavaslat támogatása mellett az áldozatvédelmet hiányolta a javaslatból. A kormány büntetőpolitikája szerint nem csupán a bűncselekménnyel megsértett közösség szorul kieng esztelésre, nemcsak a társadalmat illeti meg az elégtétel, hanem a bűncselekmény konkrét, egyedi sértettjét is. Ezt az elgondolást képviseli ez a törvényjavaslat is, és ezt fogja képviselni a büntetőjog tovább folyó reformja is. Lezsák képviselő úr állítás ától eltérően az ilyen típusú gondoskodás nem csupán alapítványokra, társadalmi szervezetekre van bízva, hanem az jórészt a pártfogó felügyelői szolgálat tevékenysége során is megvalósulhat. Engedjék meg, hogy erre néhány példát felhozzak! A vádelhalasztás intézménye a pártfogó felügyeleti intézkedéssel jár együtt, amely intézkedésnek a végrehajtója a pártfogó felügyelő. A pártfogó felügyelet magatartási szabályai között az ügyész előírhatja, hogy a terhelt részben vagy egészben térítse meg a sértettnek a b űncselekménnyel okozott kárt, vagy más módon gondoskodjék a sértettnek adandó jóvátételről. Az ügyész vagy a bíróság a pártfogó felügyelői vélemény beszerzésekor azt is kérheti, hogy a pártfogó felügyelő térjen ki arra, hogy a terhelt hajlandóe a sértett részére adandó jóvátételre, illetve, hogy a sértett azt elfogadjae. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a pártfogó felügyelők kibővülő feladataikat egységes, az Igazságügyi Minisztérium irányítása alatt álló új szervezetben tudják a leghatékonyabban elv égezni. Amennyire természetes, hogy a szabadságvesztés büntetés végrehajtása országosan egységes szakmai és szervezeti szabályok alapján történik, annyira egyértelműnek és természetesnek kell lennie, hogy az egyéb szankciók végrehajtása is ilyen módon tört énjék. Még egyszer szeretném megköszönni a jobbító szándékú és a törvényjavaslatot pontosító módosító és kapcsolódó módosító javaslatok benyújtását. Az ellenzéki módosító javaslatok közül a kormány is támogatja azt a javaslatot, amely szerint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó döntés előtt ne legyen kötelező a pártfogó felügyelői vélemény beszerzése, hanem ennek szükségességéről a büntetésvégrehajtási bíró dönthessen, azaz mérlegelési jogkörébe tartozzon. Egyetért a kormány a Jauernik István kép viselő úr által felvetett javaslattal is, amely szerint a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor ne felkérje a helyi önkormányzatokat, hanem tájékoztatást kérjen tőlük a bűnmegelőzési célú programokról.
