Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LEZSÁK SÁNDOR (MDF):
673 rendelkezést kívánjuk most módosítani annak értelmében és annak érdekében, hogy a tulajdonjogot az ÁPV Rt. haladéktalanul átenged hesse a magyarországi református egyház számára. Végül egy új műemléki ingatlan felvételére is sor kerülhet a javaslat értelmében. A Múzeum utca 7. szám alatt található egykori Hadikpalota 1875ben épült, és mai formáját 1912ben nyerte el. A reprezentatí v épület legtöbb részletében a mai napig megőrizte eredeti kialakítását. A kulturális tárca közérdeknek tekinti és különösen indokoltnak tartja a józsefvárosi palotanegyedben, a Nemzeti Múzeum környezetében található ingatlanok védelmét, valamint azok megf elelő hasznosítását. Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy javaslatunkat annak tárgyalása során támogatni és a benyújtott formában elfogadni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. W ekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Először az írásban előre jelentkezett képviselőnek adom meg a szót ötperces időkeretben. Lezsák Sándor, az MDF képviselője következik hozzászólásra. LEZSÁK SÁNDOR (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egyetér tek államtitkár úr minden mondatával, azonban egy lényeges dologról nem beszélt, s erre szeretném fölhívni a tisztelt Ház figyelmét. Ugyanis valóban a törvényjavaslat részben korábbi elírásokat, hibákat korrigál, s ebből a szempontból technikai jellegű tör vénymódosításnak tűnik. A lényeges kérdés azonban számomra az, és ebben fontos döntést hoz most a tisztelt Ház, hogy a kulturális örökség nem csupán tárgyak öröksége, hanem szellemi kincseink öröksége is egyben. Ezt azért hangsúlyozom, mert a törvénytervez et 1. §ának (2) bekezdése szűkszavúan csak kiterjeszti a műemléki védettséget a Budapest, Múzeum utca 7. szám alatti Hadikpalotára. A rövid indoklás, ahogy ezt megfogalmazta államtitkár úr is, a műemlékvédelem szempontjait sorolja fel, holott a szellemi örökségünk megvédését is megemlíthette volna. Egyetértek ugyanis azzal, hogy a jövőben a Nemzeti Múzeum műemléki környezetében lévő ingatlanok sorsára az eddigieknél több figyelmet kellene fordítani, mivel a közelmúltban ezt a műemléki környezetet súlyosan megzavaró, megbontó irodaházak felépítésére adtak itt engedélyt. Azzal is egyetértek, s erről beszélt államtitkár úr, hogy a Hadikpalota belső tere is maradjon műemlék, mivel - idézte államtitkár úr is az indoklást - a reprezentatív, iparművészeti igénye sségű kandallókkal, stukkókkal, tükrökkel díszített belső terek és térszerkezetek, valamint a díszlépcsők megőrizték eredeti kialakításukat. Egyvalamit azonban nem említett az indoklás, mégpedig azt, hogy ezt a környezetet a hely szellemisége érdekében, ah ogy a régiek latin kifejezéssel mondták: a genius loci fennmaradása érdekében is meg kell védelmeznünk. A műemlék épület ugyanis a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Budapesti Szervezete keretében működő Kossuth Klubnak ad otthont, s múltja alapján a Kos suth Klubot is a nemzeti kulturális örökség védett intézményének kellene tekinteni. Már a megalakulása is különleges történelmi körülmények között történt. Az 1953. évi létrehozása a Nagy Imrekormánynak azzal a szándékával függött össze, hogy a tudományos ismeretterjesztés előadásai révén nyisson a Rákosikorszakban háttérbe szorított értelmiség irányába. Ezt a tudománypolitikai nyitást politikai nyitás is követte, és a Kossuth Klub volt az 1956. évi forradalom és szabadságharc szellemi műhelyét megteremtő Petőfi Kör működésének a színhelye 1955ben, '56ban. A forradalom előestéjén, október 22én este Nagy Imre személyesen is részt vett a kör ülésén. A hatvanas, hetvenes években a Kossuth Klub a politika számára a tilalom és a tűrés határán vagy éppen megt űrt kultúrának helyet adó rendezvényekkel, a Tiszatáj, a Vigília és más folyóiratok, műhelyek írásait ismertető estekkel szolgálta a magyar művelődést, de itt kaptak otthont az 1968. évi gazdasági reformokat továbbvinni szándékozó gazdaságpolitikai vitakör ök és előadássorozatok is.
