Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Németh Zsolt (Fidesz) - a külügyminiszterhez - “Miért bünteti a szocialista kormány a határon túli magyarokat?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
632 Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzék padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Az interpellációra Kovács László külügyminiszter úr válaszol. Öné a szó. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Ön pontosan tudja, hogy mi a kormányzást egy rosszul előkészített törvény örökségével, az önök terminológiáját használva a státustörvény örökségével vettük át, amely törvény feszültségeket keltett egyes szomszédok és Magyarország viszonyában, illetve ellenérzést váltott ki az európai intézmények körében. A módosítás elkerülhetetlen volt, ezt önök is elismerték, hiszen hozzá is kezdtek. Csak megjegyzem: amikor átadták a Külügyminisztériumot, akkor erről a z apróságról elfelejtettek minket tájékoztatni, hogy már ki is dolgoztak egy módosítástervezetet. Ön is jelen volt ezen az átadáson. Ezek után a módosítással nekünk az volt a törekvésünk, hogy megőrizzük a törvény eredeti céljait, elfogadhatóvá tegyük a sz omszédos országok kormányainak, és összhangba hozzuk az európai elvárásokkal. Ezért folytattunk párhuzamos egyeztetéseket a parlamenti pártokkal, a határon túli szervezetekkel, a szomszédos országokkal és az európai intézményekkel. (15.50) Az első változat ot a parlamenti pártok és a határon túli magyarok szervezetei, azaz a MÁÉRT elfogadta. Ugyanakkor a szomszédos országok közül többnek a kormánya erős ellenérzéseknek adott kifejezést, és kifogásokat emeltek az európai intézmények is. Ezek után döntöttünk ú gy, hogy akkor térjünk vissza az alapelvekhez, és az alapelvekben próbáljunk egyetértésre jutni, mert ezek könnyebben áttekinthetők. Ezt meg is tettük, a szomszédok - Szlovákia kivételével - az alapelvekkel egyetértettek. És így készült el a normaszöveg sz akmai tervezete, ezt megküldtük a parlamenti pártoknak. Ön téved, képviselő úr, mi nem hoztuk nyilvánosságra mielőtt önök megkapták, a dolog fordítva áll: önök megkapták, és nyilvánosságra hozták a véleményüket. Ön még nemzetközi rendezvényen is felszólalt ez ellen a tervezet ellen ahelyett, hogy a kormánnyal folytatott volna konzultációkat. Tehát nem mi, önök hozták nyilvánosságra a törvényt - egyébként kicsit olyan, mint a jereváni rádió viccei. A határon túli szervezetek többsége kisebb módosításokkal el fogadhatónak tartotta a szakmai tervezetet, azóta ezeket az egyeztetéseket le is folytattuk. Mindössze egy kérdésben van már csak véleménykülönbség, ezt is jó, ha tudja. Az európai intézmények pedig azt mondták, hogy ebben a formában ez összhangban van az európai elvárásokkal, előírásokkal. Ami a konkrét kifogásokat illeti, talán azt is adhatnánk ennek címnek, hogy önök miért szédítik, miért kábítják, miért riogatják a határon túli magyarokat olyan dolgokkal, amelyek nincsenek a törvénytervezetben. Nem akar juk elvenni a határon túli magyarok jogát attól, hogy a magyar nemzethez tartozónak vallják magukat. Nézze meg talán a preambulum (6) bekezdésének erre vonatkozó megfogalmazását! Az Európai Unióban nem lesz szükség státustörvényre, arra szerintem sehol nin cs szükség, kedvezménytörvényre igen, és az meg is marad, éppen azért tudjuk megőrizni, mert összhangba hoztuk az európai elvárásokkal. Nem nyirbáltuk meg a Magyarország területén nyújtandó kedvezményeket, nem akarjuk megszüntetni annak lehetőségét, hogy a családokhoz eljussanak a támogatások, így az oktatásinevelési támogatás is. Az egyének ezt a társadalmi szervezetektől (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nem lesz gázáremelés!) , iskoláktól igényelhetik, ahogy ebben egyébként a határon túli szervezetekkel eg yetértésben meg is állapodtunk. A rendszer így demokratikus, átlátható és áttekinthető.
