Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 24 (51. szám) - Szabados Ákos (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - “Milyen hatással lesz hazánk uniós csatlakozása a bérek, illetve az árak alakulására?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - SZABADOS ÁKOS (MSZP):
620 De megállapítható, hogy visszatért a szocialista diktatúra sötét ördögi időszaka. (Felzúdulás az MSZP padsoraiból.) Az utóbbi hónapokban h árom súlyos alkotmánysértést követett el a kormány: az egyik a gyülekezési jog megsértése - mindenki emlékszik rá, hogy nyáron a rendőrség hogyan verte szét a tüntetőket. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból, többek között: Jaj!) Itt a Belügyminisztérium a f elelős. A véleménynyilvánítás szabadságának a megsértése: amikor Loppert Dánielt elítélték azért, mert a véleményét elmondta. És a harmadik: a tartózkodási hely szabad megválasztása jogának a megsértése. Én úgy gondolom, hogy ha ez az út ma Magyarországon a való világ, ez nem a demokratikus út a szabad Európa felé. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Miről beszél?) Én úgy gondolom, a Pénzügyminisztérium levonhatná a szükséges következtetéseket. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Harra ch Péter) : A képviselő úr nem fogadta el az államtitkár úr válaszát, ezért megkérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a választ 190 igen szavazattal, 139 nem ellenében, tartóz kodás nélkül elfogadta. Szabados Ákos (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - “Milyen hatással lesz hazánk uniós csatlakozása a bérek, illetve az árak alakulására?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Szabados Ák os, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Milyen hatással lesz hazánk uniós csatlakozása a bérek, illetve az árak alakulására?” címmel. A képviselő úré a szó. SZABADOS ÁKOS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Állam titkár Úr! Azt gondolom, mindannyian nagy reményeket fűzünk hazánk közelgő integrációjának megvalósulásához. A nemzetközi példák mutatják, hogy a csatlakozás már rövid távon is, de közép- és hosszú távon mindenképpen a tagországok előnyére válik. Engedje m eg, hogy e számtalan pozitívum közül csak néhányat emeljek ki. Egyrészt hazánk tekintetében önmagában az a tény, hogy az Európai Unió tagságának várományosává válunk, nemzetközi tekintetben bizalmat hozott, és mérhetően megemelte a különböző befektetések, illetve a működőtőkeberuházások mértékét. Másrészt az Európai Unió tagjaként Magyarország a gazdaság különböző területein olyan támogatásokra tarthat igényt, melyek hazánk versenyképességének fokozását, illetve területi felzárkózását segítik. A téves híre sztelések ellenére tényként állítható, hogy a közösségi költségvetésbe történő befizetések terén Magyarország nettó pozíciója már a tagság első évében éves szinten meghaladja a 100 milliárd forintos nagyságrendet, s ez az összeg évről évre emelkedő értékbe n került rögzítésre. Harmadrészt pedig Magyarország uniós csatlakozása felveti az euróövezetben való részvétel lehetőségét is, amely hazánk gazdasági nyitottsága és európai integráltsága végett igen indokolt és előnyös lenne. Az egységes pénz használatával megszűnnek az átváltási költségek és a spekulatív támadások, valamint megnövekszik az átláthatóság és a tőkebeáramlás. Mindezen pénzügyi változások eredményeképpen a gazdaság növekedési potenciálja jelentősen megemelkedik. Az előzőekben elmondottak mellet t sokakat foglalkoztat a hazai bérek és árak várható alakulása is. A hazai közvélemény bizalmatlanul figyeli és továbbítja a különböző, meg nem erősített
