Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az országos területrendezési tervről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - FARKAS IMRE (MSZP): - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉKES JÓZSEF (MDF):
580 Az a nagy bajom, hogyha nem ismerjük a pontos helyzetet, és e pontos helyzet ismerete nélkül tervezünk. Vajon, ha a törvény rögzít dolgokat, ebből később hogyan lehet kimászni, hogyan lehet módosítani, ha erre te rvezünk? Ugyanez érvényes arra, ha a MosoniDunát alternatív hajózó útnak szeretnénk használni: a MosoniDunából minimális, talán 14 kilométert jelölt be hajózható szakasznak. Egyszerűen nem igaz! Szeretnénk rehabilitálni, erre is megvannak a programok, a költségvetésben született is rá támogatás 65 millió forintban. Azt gondolom, a helyzet nem ismerését mutatja az a törvényben, amikor azt mondja a 4. § (4) bekezdés, hogy majd pontosítani kell később a helyi tervek alapján. Tehát nem tudunk pontosan dolgoka t, esetleg módosuló elemekről beszél az elkerülő utaknál. Azt gondolom, hogy erre nem lehet pontosan építeni; akkor inkább csússzon egy picit, várjunk egy kicsit, tárjuk fel ezeket a dolgokat. Van ilyen például, hogy M1 helyett beírták, hogy M0 Mosonmagyar óváron. Nagyon nagy baj lenne, ha az M0 Mosonmagyaróvárig jönne! Ez nyilván elírás, tehát nem szeretném ezt most ragozni, csak azt hiszem, egy ilyen tervnél, amely a jövőt hosszú távon meghatározza, kicsit pontosabban kell alapozni, kicsit körültekintőbben kell a dolgokat elvégezni. Nem véletlen, azt gondolom, ez látszik a két oldal összecsengő megnyilatkozásából, hogy valóban mindannyian azt szeretnénk: pontos ismeretekre, pontos helyzetre építve, jól megtervezett területrendezésről, területfejlesztésről l egyen szó, és azt gondolom, akkor közmegegyezésre nagyon szépen meg lehet valósítani. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportjából. FA RKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök asszony. Ékes József képviselőtársam lelkifurdalást váltott ki belőlem, mert azt mondja, hogy én bírálom a tervet, és ő velem szemben ezt megvédi. El is tudom képzelni, mert ha én is azon a területen laknék, és nem a Tisza mentén, akkor most csupa jókat mondtam volna erről a tervről, mert én a tervnek körülbelül 90 százalékáról, ha mennyiségét nézem az oldalaknak vagy a soroknak, jót mondtam vagy jót akartam mondani, de körülbelül negyvenperces beszédet kellett volna mondan om, ha minden területet megdicsértem volna, és erről az egy kérdésről, az árvízi problémáról pedig ezt akartam volna vagy ezt mondtam volna el, amit elmondtam. Én egyébként némiképp azon vagyok meglepődve, hogy nemcsak engem érint ez a Tisza mente probléma , hanem nagyon sok képviselőtársamat is; és látom, hogy árapasztó tározók címén és tájgazdálkodásként szinte a fél Alföld be van jelölve, és még definíciókat sem tudtam értelmezni, hogy ezek hogyan fedik át egymást vagy hogyan nem, és én csodálattal szemlé lem, hogy képviselőtársaim ezt nem vetették fel. Én két dolgot tudok: vagy ők nálam sokkal jobban ismerik ezt a problémát, és nem látják ilyen borúlátóan, mint én, vagy pedig nem kellő alapossággal nézték át. Csakhogy én úgy gondolom, azért kell ezzel fogl alkoznunk, mert félek tőle, hogy ha ezt a területrendezési tervet el fogjuk fogadni, akkor a megyékben, illetve a településeken olyan helyzetbe fognak kerülni emberek, hogy már bizonyos korlátokat nem tudnak majd feloldani. Én ezért tartom ezt rendkívül fo ntosnak. Összességében ez nagyon biztató megoldás is lehet, ami itt az árvízzel kapcsolatban megjelent, csak azt az ellentmondást nem tudom feloldani, hogy mi mindent fog majd tartalmazni végleges formájában a Vásárhelyiterv, és az milyen összefüggésbe ke rül az itt leírtakkal. ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra kért lehetőséget Ékes József képviselő úr. ÉKES JÓZSEF (MDF) :
