Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
557 de ott nincs adatvédelmi probléma, hogy két pontyot fogott meg és három keszeget, esetleg még két fogast, vagy kilőtt négy fácánt, háro m nyulat és selejtbikát. Azért kell ezt a lőjegyzéket vezetni, hogy a vadgazdálkodási tervnek megfelelően kontrollálható legyen, ha valaki becsülettel vezeti, és amit a társaság lead, hogy a területén milyen vadállomány, milyen kilövésben és milyen állapot ban került azután terítékre, az megegyezike azzal, mint amit a lőjegyzékben az illető vadászok jeleznek. Egyébként pedig az a nyilvántartás, ami a vadgazdálkodási adattárat illeti, csak azt tartalmazza, hogy vane az illetőnek lőjegyzéke, illetve rendelke zike állami vadászjeggyel. A tényleges belső tartalmi viszonyokat ez nem érinti, így a két rendszer egymástól független, tehát ilyen szempontból adatvédelmi probléma nincs. Én még egyszer azt javasolom a képviselőtársaknak, hogy ezt a módosítást próbáljuk meg abba az irányba vinni, hogy a hivatásos vadászok vonatkozásában ez a kettős állapot feloldható legyen. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Mivel több felszólaló… (Jelzésre:) Mégiscsak van; tehát megadom a szót Pap János képviselő úrnak, Fideszfrakció. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnézést, arra vártam, hogy a negyedik felszólaló is megszólal, de nincs itt a frakcióból, ezért nyomtam később, elnézést érte. Tisztelt Képviselőtár saim! Magáról a kamaráról az ember nyílván nem mond negatívat. Én azt gondolom, legyen hivatásos kamara vagy szakmai kamara, az abban részt vevők szíve joga, hogy kamarát hoznak létre, és ha a törvényhozás támogatja, akkor támogassa. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Nekem az a gondom, tisztelt képviselőtársaim, az Alkotmánybíróság döntését idézve itt elmondja az indokolásban, hogy “nem indokolt az sem, hogy a vadászetikai normákat a kamara vadászjegy kiállításával m inden hivatásos és sportvadászra kiterjessze, és az abban foglaltak megsértését szankcionálja”. Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát maga az Alkotmánybíróság is kiemelte, hogy a hivatásos vadászokra sem kötelező. Én igazából nem értem, miért kell a hivatásos v adászokra kötelezőnek lennie a kamarai tagságnak. Az azután további folyománya ennek az ügynek, hogy vajon azok, akik nem kamarai tagok, a vadászetikai előírásokat hogyan tartják be, vagy rájuk milyen vadászetikai előírások vonatkoznak? Milyen szankció éri őket akkor, ha a vadászetikai előírásokat nem tartják be? Vane olyan szakmai grémium - netán a minisztériumon keresztül nyilván van , amely ezeket a vadászetikai dolgokat előírja, ellenőrzi, betartatja? Mert ha igen, akkor tessék mondani: a kamara a szű kebb kamarai tagsággal hogyan viszonyul ehhez? Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez az, ami engem igazából zavar, mert valóban teljesebb volt addig a törvény, amíg kötelező volt és mindenki beletartozott, ez így van. Most egy kicsit bonyolultabb lett, és azt gondolom, ezzel, hogy a kamarai tagság nem kötelező, egyúttal azt is mondja, legalábbis én így látom, egyik vadásznak sem - legyen hivatásos vagy sportvadász - szabadna kötelezővé tenni a kamarai tagságot. Az egy további kérdés, és igazábó l nagyon érdekelne - mert az, hogy orvosokat, ügyvédeket hozunk ide példának, hogy hivatásrendi kamara és közfeladatokat lát el , vajon a vadászkamaránál mi az a közfeladat, amit ellát és amiért fontos, hogy kamarát hozzunk létre. Nem gondolnám, nem hinné m, hogy a közfeladat feltétlenül a vadászjegyek árusítása. Azt gondolom, ebben az országban nagyon sok helyen árusítanak jegyet - stadionokban, vasútállomásokon , és az ott hivatásszerűen jegyet árulók sem tartoznak talán hivatásrendi kamarákba. (16.30)
