Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GODÓ LAJOS (MSZP):
554 közösséggel kapcsolatos kérdéseket, s egyéb etikai és büntetőjogi kérdéseket is, gondolok itt az orvvadászatra. A bizottság vitáján felmerült az, hogy ki legyen jogosult a vadászjegy kiadására, jó helyen vane a kamaránál, vagy kerüljön más területre. Egyértelműen az az álláspontunk alakult ki, hogy a kamara az utóbbi időben jól végezte ezt a tevéken ységét, és a különböző vadászszövetségek nem annyira egységesek, hogy egy ilyen egységes vadászjegy kiadására jogosítványt kapjanak. Összegezve: általános vitára alkalmasnak tartjuk, és a parlamentnek elfogadásra javasoljuk a beterjesztett törvénymódosítás t. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett felszólalóknak adom meg a szót, a napirendi ajánlás szerint 5 perces időkeretben, először az MSZP képviseletében Godó Lajos képviselő úrnak. GODÓ LAJOS (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselők! Államtitkár Úr! Amikor az Országgyűlés 1997ben megalkotta az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvényt, régóta fennálló hiányt pótolt elsősorban abban a vonatkozásban, hogy a hivatásos és a sportvadászok önkormányzati elveken alapuló, köztestületi formában működő szakmai szervezetének létrehozásához nyújtott jogszabályi lehetőségeket. Az Országos Magyar Vadászkamara, mint mindannyian tudjuk, létrejött, és megalakulása óta er edményesen szervezi és intézi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő egyes közfeladatokat. Ez a szervezet, amely valójában a vadászok szakmai önkormányzatiságát biztosítja, képviseli és védi a vadászati tevékenység gyakorlásával összefüggő ügyekb en a hivatásos és sportvadászok általános szakmai érdekeit, testületeinek tekintélyét, valamint a hivatásos vadászok hivatásukból eredő jogait. A kamara közfeladatait jogszerűen látja el, és ezt a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 41/2002. (X.11.) számú határozatában is elismeri akkor, amikor a kamarai kényszertagság megszüntetése mellett döntött. Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kényszertagság megszűnése nem érinti a vadászkamara működését, illetve feladatai ellátását. Az Alkotmánybíróság csupán a vadászjegy kiállításával keletkező kötelező tagságot tekintette alkotmányellenesnek. Tisztelt Képviselőtársaim! A kamarai törvény előttünk fekvő módosításával véleményem szerint a jogalkotók eleget tettek az alkotmánybírósági döntésnek, mivel a törvény 14. §a helyébe lépett szövegjavaslattal megszüntették a kényszertagságot, és egyúttal szabályozták a kamarai tagfelvételt. A kamara - álláspontom szerint helyesen - továbbra is elvégzi vadászjegy kiállítását, de vadászjegyek kiadásával a jövő évben nem ke letkezik kamarai tagság. Ugyanakkor a törvény módosításával más alapokra helyeződik a vadászati törvénynek a hivatásos vadászok alkalmazására vonatkozó feltételrendszere azáltal, hogy előírja a hivatásos vadászok vadászkamarai tagságát. Ezzel a módosítás n em mond ellent az Alkotmánybíróság határozatának, mert az a hivatásos és sportvadászokra egyaránt kiterjedő és a vadászjegy kiváltásával kényszerűen keletkező tagságot tekintette csak alkotmányellenesnek. Úgy vélem, hogy a hivatásos vadászok kötelező vadás zkamarai tagsága messzemenően indokolja, hogy e foglalkozásnak olyan etikai normái is vannak, amelyeket jogszabályok kevéssé határoznak meg, ugyanakkor szükség van arra, hogy azok érvényesüljenek. Az ilyen jellegű szakmai sajátosságok is indokolják a hivat ásrendi kamarák esetén a kötelező tagság jogintézményét, és ez az alapja a hivatásos vadászok hivatásrendi kamarába történő tömörítésének is. A vadászkamarai törvény alapján tehát, teljesítve az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát, a vadászkamarai tagsá g önkéntes, viszont aki hivatásos vadászként akar tevékenykedni, azt csak akkor teheti, ha belép a vadászkamarába. A tagfelvételi eljárás egyszerűsítését szolgálja az, ha valakinek a kamara elutasítja tagfelvételre vagy a vadászjegy kiállítására, illetve é rvényesítésére vonatkozó kérelmét, a jövőben nem kell az országos szervezet elnökségéhez fellebbezést benyújtania, hanem a
