Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Személyi ügy: - Dr. Répássy Róbert (Fidesz) - a belügyminiszterhez - "Kinek a felelőssége feljelentést tenni?" címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
54 hajléktalanhoz került ez év márciusában a First VIP Security Kft., amely csaknem egymilliárdos alvállalkozói feladatot kapott a z autópálya építésénél a Nemzeti Autópálya Rt., illetve a Vegyépszer megbízásából a Defend Kft. alvállalkozójaként. A cikk szerint a First VIP Kft. fantomizálódott, két új tulajdonosa közül az egyiket tíz éve nem látta a családja, aki valószínűleg azóta ha jléktalan, és egyébként sohasem lakott azon a címen, ahol a cégbejegyzésben szerepel, míg a harkovi címen feltüntetett új tulajdonos szintén nem elérhető, kézbesítési megbízottja pedig a magyarországi hajléktalan tulajdonostársa. A villámgyorsan eltüntetet t, milliárdos munkával megbízott cég ezért aligha vállal bármiféle felelősséget a jövőben a teljesítményéért. Tisztelt Belügyminiszter Asszony! A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §ának (1) bekezdése szerint a nyomozó hatóságok feladata a b űncselekmények gyors és alapos felderítése, valamint a bűncselekmények elkövetőinek felelősségre vonásához szükséges eljárási cselekmények elvégzése, míg a (2) bekezdés szerint általános nyomozó hatóság is a rendőrség. A rendőrségről szóló törvény 1. §a s zerint a rendőrség feladata a közbiztonság és a belső rend védelme, ennek érdekében a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat lát el, általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol. (Dr. Vidoven Árpádot a jegyzői székben Németh Zsolt váltja f el.) A törvény szerint a kormány a belügyminiszter útján irányítja a rendőrség működését. Az említett rendelkezésekből egyértelműen kitűnik, hogy a rendőrség bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatainak törvényes teljesítéséért a mindenkori belügyminisztert t erheli a felelősség. Erre tekintettel kérdezem a belügyminiszter asszonytól: egyetérte azokkal a véleményekkel, hogy az irányítása, felügyelete alá tartozó nyomozó hatóságoknál az újságokban megjelent hírek alapján hivatalból kell a mindenkori vezetőnek n yomozást elrendelni? Az elmondottak alapján láte a konkrét hírben olyan tényeket, ami miatt hivatalból büntetőeljárást kellett volna indítani? Amennyiben látott ilyen körülményeket, indítotte büntetőeljárást hivatalból, és ha nem, akkor miért nem? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz padsoraiból.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Az interpellációra Lamperth Mónika belügyminiszter asszony válaszol. Miniszter asszony, önt illeti a szó. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt O rszággyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A magyar jogrendszer, a büntetőeljárás jogelvei pontosan megmondják, hogy a nyomozó hatóságnak mely esetekben kell nyomozást elrendelnie, nem egyéni vélemények, nem a kormány tagjának egyetértése szükséges ehhez, hanem k izárólag a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feltétel, a bűncselekmény alapos gyanúja, amely ezt megalapozza. A hivatalból való eljárás elve azt jelenti, hogy a törvényben megállapított feltételek fennállása esetében a hatóság köteles a bünt etőeljárást lefolytatni. (14.00) Az eljárás megindításához szükséges alapos gyanú nem egyszerű feltételezéseken, hanem a bűncselekmény elkövetésére utaló adatokon, információkon nyugodhat. Ennek hiányában az újságokban megjelent hírek önmagukban, ha a fent i követelményeknek nem felelnek meg, nem alapozzák meg a nyomozás elrendelését. A képviselő úr interpellációjában említett konkrét esetet is tartalmazó feljelentés a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól érkezett, és ennek alapján a rendőrség 2002. december 3án feljelentéskiegészítést rendelt el. A feljelentéskiegészítés során beszerzett adatok alátámasztották a bűncselekmény alapos gyanúját, ezért a nyomozó hatóság 2003. január 10én ez ügyben magánokirathamisítás bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt elrendelte a nyomozást.
