Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - Az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - CSIZMÁR GÁBOR foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
518 társaság központjában születnek, ezért a munkavállalók nem tudják azokat befolyásolni. További jellemző vonás, hogy e döntések tartalmának kialakítása kor értelemszerűen nemcsak a nemzetgazdasági környezet figyelembevételére kerül sor, hanem meg kell találni az összhangot a határokon átnyúló világgazdasági folyamatokkal is. Az Európai Unióban a belső piac működése az elmúlt évtizedben együtt járt a válla lkozások koncentrációjának folyamatával, vállalatfelvásárlásokkal, vegyes vállalatok létrehozásával. Vitathatatlanul szükséges, hogy a két vagy több tagállamban működő vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok tájékoztassák a döntéseik által érintett munkavá llalók képviselőit és velük tárgyaljanak. Az egyes tagállamok nemzeti jogalkotása a munkavállalók részvételi jogai, így a tájékoztatás és a tárgyalási eljárások tekintetében egymástól eltérő megoldásokat fejlesztett ki, és szükségessé vált, hogy e témakörb en az Európai Tanács irányelv útján minimális követelményeket fogalmazzon meg. Az említett előzmények vezettek az európai üzemi tanács létrehozásáról, illetve a közösségi szinten működő vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban foglalkoztatott munkavál lalók tájékoztatását és a velük való konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló 94/45. számú EKirányelv megalkotására. Az irányelv célkitűzése lehetővé tenni, illetve erősíteni a munkavállalóknak a vezetői, illetve a munkáltatói döntésekben való r észvétel lehetőségét azokban az esetekben is, amikor a munkavállalók élet- és munkakörülményeit érintő döntések külföldön a nemzetközi, sok esetben közösségi szinten tevékenykedő vállalkozások és vállalkozáscsoportok keretében születnek meg. Ebből a szempo ntból lényeges, hogy az esetek jelentős részében e döntések nincsenek alávetve a hazai, belső nemzeti munkavállalói részvételre vonatkozó szabályoknak. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat európai üzemi tanácsra vonatkozó rendelkezései az irányelv szelleméb en, valamint a tagállamok ez irányú jogszabályainak és gyakorlatának figyelembevételével születtek meg. Ebből adódóan a törvényjavaslat teljes egészében megfelel az irányelv rendelkezéseinek, nem terjeszkedik túl a jogharmonizációs célon. Az Országos Érdek egyeztető Tanács a javaslatot megtárgyalta, és az abban foglaltakkal egyetértett. A javaslat szabályai közül néhányhoz szeretnék rövid megjegyzést fűzni. Az általános rendelkezésekben található a törvény rendeltetésének, hatályának meghatározása, valamint az alapvető intézmények fogalmainak rögzítése. A hatály körében a törvényjavaslat rendezi, mikor és kinek kell alkalmazni e rendelkezéseket. Ezzel összefüggésben alapvetően két eset különíthető el. Egyrészt az, ha a központi vezetés székhelye Magyarországo n van, azaz egy magyar vállalat terjeszkedik határainkon kívülre. A másik esetkör az, amikor a vállalkozás nem európai székhelyű, de hazánkban működik a központi vezetésnek alárendelt irányított vezetés, illetve képviselet, vagy Magyarországon található a legtöbb munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, telephely. A javaslat az európai üzemi tanács létrehozását, illetve a munkavállalók tájékoztatását és a velük való tárgyalást szolgáló eljárás kialakítása, valamint az erre vonatkozó megállapodás tekintetébe n is követi az irányelv rendelkezéseit. Ennek megfelelően a javaslat biztosítja a felek alapvető választási szabadságát, vagyis lehetővé teszi, hogy az európai üzemi tanácsok létrehozása helyett a tájékoztatáshoz és a tárgyaláshoz való jog gyakorlására más formát válasszanak. A törvényjavaslat a munkavállalói érdekeket a legmesszebbmenőkig oltalmazandó arra az esetre is tartalmaz szabályokat, ha a felek között a tárgyalások ellenére nem jönne létre megállapodás. Ebben az esetben a törvény erejénél fogva kel l létrehozni az európai üzemi tanácsot, és a törvényben meghatározott szabályoknak megfelelően alakul az így létrehozott testülettel történő konzultáció. A törvényjavaslat jelentős mértékben támogatja a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulás át azzal, hogy az európai üzemi tanácsi tagságra való jelölésnél a nők és férfiak arányánál tekintettel kell lenni a közösségi szinten működő vállalkozás vagy vállalkozáscsoport belföldön lévő telephelyein vagy vállalkozásainál foglalkoztatott nők vagy fér fiak arányára.
