Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 18 (50. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, valamint az ezzel összefüggő törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. RÁKOS TIBOR (Fidesz):
515 meg, egy olyan rendelkezésre állási jogvi szony, ahol az egyik fél a tudását és a munkaerejét biztosítja, míg a másik fél természetesen ezért ellenszolgáltatást juttat számára. A polgári jogi jogviszonyban - ez mindannyiunk számára ismert - azonos rangú felek tárgyalnak, és ebből kifolyólag egyenr angú félként állapodnak meg és hozzák létre különböző szerződéseiket. Nyilván ez indokolja azt, amúgy nagyon helyesen - éppen e miatt az alá- és fölérendeltségi viszony miatt , hogy mivel itt nem azonos pozícióból indulnak a felek, ezért igyekeznek a gyen gébb pozícióban lévő tárgyaló felet erősíteni, és nyilván a jog eszközeivel segíteni az eredményes érvényesülését. (11.50) Ebből kifolyólag van úgy, hogy a szerződéstípusoknál a munkajogi szerződés az, amelyet írásban kell létrehozni, szemben, mondjuk, egy polgári jogi szerződéssel, ahol a ráutaló magatartással, akár teljesítéssel lehet szintén szerződéseket létrehozni, és nyilván a bíróság ennek fényében működik. Én viszont arra hívnám fel az önök figyelmét, hogy mindezeket figyelembe véve és elfogadva, mi vel ügyvédjelölt vagyok, és számos esetben van szerencsém a magyar bíróságon megjelenni, és ebből kifolyólag számos munkaügyi pert is ismerni, és különböző típusait látva azt kell mondanom, hogy én azt gondolom, nagyon sziszifuszi munkát vállal az, aki úgy gondolja, hogy sikerül ezt az egyensúlyi rendszert egy túlszabályozással megoldani. Nagyon jól tudjuk, hogy jó néhány jogelméleti megközelítés van erre; például a jogpozitivisták az élet minden területét igyekeztek jogszabályokkal, különböző részletes sza bályokkal behatárolni; ezzel szemben a római jogban, tudjuk, a rómaiak is tudták, ismertek olyan jogintézményeket, mint a joganalógia, a fikció, a vélelem, tehát kitöltötték, és azt lehet mondani, hogy ilyen, hogy joghézag, az nincs. Viszont a részletes tú lszabályozás, ami megjelenik ebben az előterjesztésben is, azt gondolom, bizonyos esetekben már a munkáltatói érdekeket is sértheti. Függetlenül attól - természetesen önök is itt tájékoztattak róla , hogy a két oldal megtárgyalta és konszenzussal terjeszt ette elő, én azért felhívnám az önök figyelmét arra, hogy számos esetben van az, mint ahogy itt az előterjesztésben is hivatkoznak rá, hogy a munkaügyi jogi kollégiumnak, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi jogi kollégiumának az állásfoglalását emelik be a jogi szabályozásba. Azt mondom, büszkén mondhatom azt, hogy olyan parlamentben ültem, ahol Pokol Béla professzor úrtól tanulhattunk jogelméletet, és ő számos esetben elmondta azt, hogy a bírói gyakorlatnak, az ítélkezési gyakorlatnak utána a törvényhozásban va ló megjelenése nem mindig hasznos. Ugyanis azt önök is ismerik, hogy a jogegységi határozat is azért született meg, mert számos esetben előfordulhatott, hogy az alsóbb fokú bíróságok, illetve a középfokú bíróságok homlokegyenest más döntést hoztak, nyilván a bírónak az önálló döntési jogi kompetenciájában. Így én azt hiszem, például a munkaszerződésekre vonatkozó szabályozás, illetve a színlelt szerződésre vonatkozó szabályozás szerintem ilyen értelemben okafogyott ebben az előterjesztésben, hiszen ahogy na gyon helyesen az előterjesztés is leírja a részletes indokolásban, hogy abban az esetben, ha a munkajogi jogszabályok megkerülésére, azaz színlelt szerződéssel polgári jogviszonyt próbálnak létrehozni, az rendeltetésellenes joggyakorlás, ebből kifolyólag e nnek a szabályozása szerintem okafogyott, hiszen a bírói gyakorlat is pontosan azért hozza meg azokat az ítéleteit azokban az esetekben, amikor vélelmezi azt, és úgymond, kellő bizonyítékot talál arra, hogy itt ennek ez a célja, akkor abban az esetben a mu nkavállalókat részesíti előnyben, és valóban ezeket a döntéseket, amelyek itt le vannak írva, meghozza, ettől függetlenül. Ennek ellenére azt szeretném mondani, és még mielőtt az vetülne rám, hogy egy ellenzékinek nyilván mindig kritikai észrevételt kell m ondani, nem ebből indulok ki, hanem akkor leszögezném, hogy számos itt előterjesztett javaslattal, jogintézménnyel egyetértek, én ezért nem is azzal foglalkoznék, hogy azokat, úgymond, fényesítsem, hiszen azt hiszem, hogy ez itt kellően előterjesztésre ker ült, a vezérszónokok elmondták, azt gondolom, részünkről is néhányan elmondták azt, hogy melyek azok a részek, amelyekkel egyetértünk. Viszont pontosan azért, mert ismerve a minisztérium működését, ami látható a sajtón keresztül, meg a konkrét tevékenységé t, hatalmas
