Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 4 (46. szám) - Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló, az Országgyűlés 2002. december 17-ei ülésnapján elfogadott, de ki nem hirdetett törvény vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - BALSAY ISTVÁN (Fidesz):
50 Ennek az az üzenete, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormányzat ezeket a pozitív intézkedéseit hozzá akarja kötni az egyházakat csorbító intézkedésekhez. Nem akarja lehetővé tenni, hogy ettől függetlenül ezekre a pozitív szo ciális intézkedésekre, törvények, rendelkezések, szabályok megszületésére enélkül sor kerüljön. Ez okozott olyan helyzetet, hogy nem választhatódott szét a kétféle rendelkezések sorsa egymástól. Ez okozott olyan helyzetet, hogy a vétójog gyakorlása szükség képpen lassította, késleltette olyan emberek jogainak érvényesülését, akiknek jogai érvényesülését valóban nem lett volna szabad késleltetni. (Dr. Szekeres Imre a mellette ülőkkel beszélget.) Örülnék, ha ezen nem mulatna egypár kormánypárti képviselő, mert nagyon szomorú ez a szemlélet, amely fogyatékosokat, gyermekeket, időseket, azok érdekeit túszként használja fel egyház jogait csorbító, egyházellenes intézkedések megvalósítása érdekében. Ezért, tisztelt képviselőtársaim, a politikai felelősség az előter jesztőt terheli, azokat terheli, akik ilyen törvényjavaslatot támogatnak. Ebből adódóan nem kell csodálkozni azon, ha a politikai bizalom állapota a mélypontra süllyed, és a politikai bizalomvesztés soha nem látott nagyságot ér el. Csak azt tudom befejezés ül kérni önöktől, bár tudom, látva a mostani hozzáállásukat, hogy erre nem sok reményünk van, hogy változtassanak ezen a szemléleten, változtassanak ezen a magatartáson, mert ez senkinek sem jó. Nem csak az egyházaknak nem jó; nem jó a fogyatékosoknak, nem jó az időseknek, nem jó azoknak a gyermekeknek, akik valóban azokra az intézkedésekre rászorulnak, amelyeket ez a törvény meg akarna valósítani. És utoljára említve, de nem utolsósorban a legkevésbé jó az országnak, amely végre békére, együttműködésre vág yna ebben, és arra, hogy a problémák megoldását tisztességesen, közös erővel tudjuk előmozdítani. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Dr. Szekeres Imre tapsol.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előre bej elentkezett felszólalások végére értünk. Kétkét perces felszólalásra jelentkezett Balsay István képviselő úr és Babák Mihály képviselő úr. Először Balsay István képviselő úrnak adom meg a szót, a Fidesz képviselőcsoportjából. (13.40) BALSAY ISTVÁN (Fidesz ) : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Asszony! Az élet számtalan területén láthatunk jó példát arra, hogy az egyházak milyen intézményeket tudnak működtetni, különösen olyan területen, ahol sajnos sem az állami, sem az önkormányzati i ntézményekben dolgozó lelkiismeretes emberek, szakemberek munkája révén nem tudunk olyan mélységben olyan szolgáltatást és emberi kapcsolatokat létesíteni, mint az egyházi intézményekben - így van ez a szociális gondoskodás területén is. Jó példaként mondh atnám, hogy régi, bevált gyakorlatként működik az egyházi intézmények közoktatásban való részvétele. Több tízezres létszámmal áll előttünk az a példa, amit módosító javaslatainkkal szeretnénk elérni, és visszaállítani a normális és eredeti állapotot, azaz a kormány képviselőjével kötött egyezség után a közigazgatási hivatallal kötött megállapodás alapján végzi tevékenységét a közoktatásban az egyházi intézmény. Miért nem lehet ugyanígy egy olyan területen intézményt működtetni, ahol még nagyobb szükség van arra, hogy az egyházak ezeket a karitatív és humánus szolgáltatásaikat végezhessék? Miért nem köthetnek ugyanígy szerződést? Miért kell az önkormányzatokkal az amúgy is szűkös normatív támogatásokon és az ellátásban részt vevők számán osztozkodni? Miért ne m lehet egy keretszám meghatározásával ezt a tevékenységet évekre igénybe venni? Még egyszer hangsúlyozom, egy olyan területen, ahol az egyházi intézmények az emberi kapcsolatok biztosításával lényegesen nagyobb mélységben közelebb tudnak kerülni a rászoru ltakhoz, mint az önkormányzati és az állami intézményekben. Tisztelettel kérem javaslatom megfogadását. (Taps az ellenzéki oldalon.)
