Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
455 ezekkel a címekkel mindi g gondban vagyok , az egészséges nemzetért népegészségügyi program, amely szakmai kritikát nem kapott, azért közöttünk legyen mondva. Az egészségügyi bizottság annak idején foglalkozott ezzel a programmal, amely öt nemzeti célt tűzött ki, és a célok megva lósítása érdekében 10 nemzeti feladatot és 17 alprogramot. Ez szakmai kritikát nem kapott. Hihetetlen széles a program megalkotásában részt vevők köre, gondolom, azt nyugodtan mondhatjuk, hogy a szakma, az egészségügyi szakma krémje. A négy nagy önkormányz ati szövetséggel írásos megállapodás történik annak érdekében, hogy ez a program megvalósuljon. A templomba járó képviselőtársaink vagy honfitársaink emlékezhetnek arra, hogy pont a történelmi egyházakkal történt megállapodás kapcsán egy püspökkari körlevé l több héten keresztül ismertetésre került, és a református egyház is és a többi történelmi egyház is az ezzel kapcsolatos felhívást megtette. Akkor is volt egy parlamenti úgynevezett vitanap, amelyben a civil szervezetek lényegében üdvözölték magát a prog ramot. (21.00) A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségével is írásos megállapodás történt. Nyilvánvalóvá vált, hogy gazdasági fejlődésünk akadályává válik a népegészségügyi program hiánya, mert a középkorú lakosság esetében hihetetlenül rosszak a morbidit ásimortalitási statisztikáink, és ha komolyan gondoljuk, hogy a gazdasági fejlődést fenn kívánjuk tartani, akkor áldozni kell ezekre a kérdésekre. Véleményem szerint a 20002001es éveknek az volt az egyik nagy érdeme, hogy a kormányzatban sikerült áttöré st elérni. Az elmúlt bő tíz esztendőben mindig vita volt a pénzügyi és az egészségügyi kormányzat között, és függetlenül attól, hogy jobb- vagy baloldali kormány volt hatalmon - s ezt nem kritikaként fogalmazom meg , mindig volt magyarázat arra, hogy a pé nzügyi kormányzat nyerjen. Ehhez nyilvánvalóan meg lehetett találni az indokokat, ez azonban mégsem vallott távlatos gondolkodásra, hiszen már elhangzott, hogy a mostani befektetések a következő generációk számára, legjobb esetben tíztizenöt év múlva fogn ak megtérülni. És elkészült egy program. Hadd idézzek az MTI 2001. április 20i híradásából, jelentéséből, amely arról tudósít, hogy az Egészségügyi Világszervezet támogatja a magyar népegészségügyi programot, sőt a posztkommunista országok esetében refere nciamunkaként ajánlja, hihetetlenül modern és nagyon jó programnak tartja. A program keretében elindulnak az emlőszűrések, nagy szakmai vitákat követően megtörténik a kifejezett szakmai megállapodás a nőgyógyászati szűrővizsgálatokkal kapcsolatban, az év v égén kormányhatározat kerül elfogadásra, amely egy tárcaközi bizottság felállítását írja elő, amelyben majdnem mindegyik tárcának képviseltetnie kell magát. A határozat kihangsúlyozza, hogy csak helyettes államtitkári szint fölött képviseltethetik magukat a tárcák, ezzel is jelezve, hogy kiemelten fontosnak tartja a kérdést, és azt is előírja, hogy a kormánynak ezt negyedévente át kell tekintenie. Nyilvánvaló, hogy vita van, de az emlőszűrő program meg az egyéb programok elindításához is pénz kellett, és va ló igaz, hogy a kétéves költségvetésben erre még nem lehetett kitérni, de átcsoportosítással összesen mintegy 14 milliárd forintot biztosítottak erre. Tehát elindult a program. Szakmai jellegű kifogás nem merült fel ezzel kapcsolatban. Majd megint jött a k ormányváltás és - megmondom őszintén - a szakmában döbbenetet váltott ki, hogy a megalakuló új parlamentnek miért ez volt a legelső programja, miért kellett egyéni képviselői indítvánnyal a már megindult népegészségügyi programot leállítani. Miniszter assz ony említette, hogy készült egy országgyűlési határozat, és ebből lett a Johan Bélaprogram. Tehát leállt a program, az emlőszűréseket nem folytatják, bizonyos területek kimaradtak az emlőszűrésből, az úgynevezett másodkörös befogadások nincsenek eldöntve. Itt van a helyettes államtitkár asszony, aki emlékszik rá, hogy a múlt év nyarán, valamikor júniusjúliusban Kőszegen egy egészségügyi fórumon kérdést tettem fel arra vonatkozóan, hogy a nőgyógyászati szűrőprogram mikor fog indulni, és azt válaszolta, hog y türelmetlen vagyok, a program szeptemberben indul. Ez múlt év szeptembere lett volna. Most februárt írunk, közben a háttérben megint fellángoltak azok a szakmai viták, hogy mit