Országgyűlési napló - 2003. évi tavaszi ülésszak
2003. február 17 (49. szám) - Az egészség évtizedének Johan Béla nemzeti programjáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SCHVARCZ TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
447 A harmadik kérdés a sportlétesítmények jobb kihasználására, szélesebb körű igénybevételére utalt. Ezt az előterjesztők közös pályázatok, egységes hozzájutást és stabil fenntarthatóságot biztosító finanszírozási technikák , például normatív finanszírozás bevezetésével látják kivitelezhetőnek. A vélemények kapcsán a bizottság elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti programnak össze kell kapcsolódnia és össze kell hangolódnia a közoktatási törvény módosításával. Java solta az általános iskolákban már folyó egészségmutatók mérését bővíteni s kiterjeszteni a felnőttekre is, az eredményeket pedig felhasználni az európai összehasonlító vizsgálatokban. Elhangzott a vitában, hogy a program megvalósításában központi szerepe v an és lesz az önkormányzatoknak, amelyek azonban csak úgy fogják tudni teljesíteni feladataikat, ha ehhez pénzügyi források lesznek, például a sportnormatíva visszakerül a településekhez. Ellenzéki hozzászólások kiemelték, hogy a nemzeti program tisztesség es, színvonalas, korrekt munka, s remélik, hogy a cselekvés is az lesz, mert a megvalósítás a lényeges. Akciók helyett a koordinált, egyeztetett, folyamatos munkákra van szükség. Többen hangsúlyozták az iskolai testnevelés fontosságát, a kötelező testnevel ési óraszám bővítését úgy, hogy az ne teljesítménykényszert jelentsen, hanem járuljon hozzá az alapállóképesség megszerzéséhez és sikerélményekhez vezessen. Kiemelésre került még a szemléletváltás szükségessége, a képzés, továbbképzés fontossága főleg az egészségügyi szakemberek és a testnevelő tanárok esetében, nem utolsósorban az érdekeltség megteremtése mind a két oldalról. Az előterjesztők viszontreagálásukban megköszönték a jobbító javaslatokat, kiemelték a megelőzés fontosságát, az egészségfejlesztés már elkezdett programjaiból vázoltak a védőnői hálózat erősítésétől a pályázatok kiírásán keresztül az önkormányzati programok támogatásáig. Végezetül hangsúlyozták elkötelezettségüket a program folytatására, az esetleges költségvetési nehézségek ellenére is. Az ifjúsági és sportbizottság az előterjesztést egyhangúlag az általános vitára alkalmasnak tartotta. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 1515 perces időkere tben, közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Megadom a szót Schvarcz Tibornak, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. SCHVARCZ TIBOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nagy megtiszteltetés számomra, hogy egy ilyen ciklusokon átívelő egészségmegőrző, egészségnevelő program vezérszónoka lehetek az MSZPfrakció nevében. Sokat kellett várni erre a programra, hiszen e nnek a programnak számos előzménye volt már a magyar parlamenti demokrácia történetében, ez a negyedik olyan program, amely azt a célt tűzte ki magának, hogy megváltoztassa a magyar népesség most már katasztrofálissá vált egészségügyi állapotát. Ezeknek a programoknak azonban egy nagy gondjuk volt, a ciklusok végére készültek el, s már nem maradt idő, nem maradt energia a program végrehajtására. A másik hiba az volt, hogy általában ciklusokban gondolkodtak a jogalkotók, s minden egyes új ciklus elkészítette a maga egészségmegőrző, egészségnevelő programját. Ez azért nem jó, mert egy egészségnevelő programnak, hasonlóan egy oktatási programhoz, több cikluson átívelőnek kell lennie, hiszen ezek hatása azonnal nem jelentkezik, és a politika türelmetlen, minden egyes ciklusban bevezetett népegészségügyi programtól azonnal valamilyen hatást vár. Sajnos, ez a mindennapi munkában több év alatt, esetleg évtizedek alatt mutatja meg kedvező pozitív hatását. A Johan Béla nemzeti programnak az a fő célkitűzése, hogy köve tkezzen be egy kedvező fordulat a magyar lakosság egészségi állapotában, hiszen a nyolcvanas évek elejétől kezdve fogy a magyar népesség, s ennek megállítása két módon lehetséges, s mind a kettő nagyon nehezen, hosszú távon és összehangolt kormányzati és t ársadalmi erőfeszítés révén valósítható meg. Az egyik a
